Értelmetlen kéréssel fordul önhöz a főnöke és nem tudja miként kezelje a helyzetet?
Olykor előfordul, hogy felettesünk kéréseivel nem értünk egyet, sőt, van, hogy egyenesen értelmetlennek tartjuk.
Ahhoz, hogy mégis kiegyensúlyozottak és elégedettek tudjunk maradni a munkahelyi szerepkörünkben, muszáj valahogyan kezelnünk ezeket a helyzeteket.
Íme egy példa, ami az egyik Y generációs ügyfelemmel esett meg, aki értékesítőként dolgozott: főnöke a tervezett szabadsága előtti nap délutánján azzal a kéréssel kereste meg, hogy másnap menjen el egy fontos üzleti megbeszélésre az egyik új partnerrel.
Amikor emlékeztette felettesét, hogy másnapra szabadságot vett ki, ő arra kérte, hogy a szabadságot halassza el. Azzal érvelt, hogy a találkozó rendkívül fontos, ezért rá, a csapat legjobb értékesítőjére akarja bízni a feladatot. Mit lehet kezdeni egy ilyen „értelmetlen” kéréssel? – kérdezte tőlem az ügyfelem. Először is azt javasoltam neki, hogy definiáljuk, mit nevezünk értelmetlennek.
Mi az értelmetlen?
A legtöbb esetben szubjektív megítélésünkön múlik, mit tartunk értelmetlennek. Ami szerintünk az, elképzelhető, hogy főnökünk nézőpontjából épp ellenkezőleg: nagyon is értelmes. Lehet azonban objektív szempontokat is meghatározni a kérdés eldöntésére. Az alábbiakban négy ilyen kritériumot tekintek át.
1.Túlságosan rövid határidő
Pl.: A főnökünk a munkaidő letelte előtt egy órával odajön hozzánk, és megkér egy olyan feladat megoldására, ami miatt egész biztosan több mint egy órát túlórázni fogunk. Ha ez a feladat nem sürgős, a kérése objektív módon is értelmetlennek nevezhető.
2. Hibák, tévedések
Az értelmetlen kérések egyszerű tévedésekből is eredhetnek. Pl.: A kollégánk azt kéri tőlünk, hogy minél előbb fejezzünk be egy részfeladatot egy projekthez, mert abban a hitben van, hogy fontos a határidő. Ha kollégánk félreértette azt, amit a főnökünk mondott, és eltúlozza a határidő jelentőségét, akkor a kérése is értelmetlen.
Értelmetlen kérés származhat abból is, ha valaki nincs tisztában azzal, hogy mennyi munkát jelent számunkra a kérése. Pl.: webdesignerként egy új ügyfél azt kéri tőlünk, hogy két nap alatt találjunk ki új designt a weboldalának, de semmilyen konkrét instrukciót nem ad hozzá.
Mivel egyáltalán nem ért a weblapkészítéshez, nem tudja megítélni reálisan azt sem, mennyi munkába és időbe telik az, amit kér tőlünk.
3. Etikátlanság
Szélsőséges esetben értelmetlen kérésként érthetjük akár azt is, amelyik sért vagy megkárosít bennünket, mivel nem helyes, etikátlan, vagy mert ütközik az értékrendünkkel. Képzelje el például azt az esetet, amikor a főnöke arra kéri, hogy írja meg helyette azt az esszét, amit egy továbbképzésen kapott házi feladatként.
Ez nemcsak azért etikátlan, mert csalás, hanem azért is, mert az ön munkája a vállalat, nem pedig felettese érdekeinek a kiszolgálása.
4. Munkakörön kívül eső feladatok
Az előbbi eset jól példázza azt a fajta értelmetlen kérést is, ami abból adódik, hogy valami nem képezi részét a munkakörünknek. Természetesen nem kell mindennek betűről betűre szerepelnie a munkaszerződésünk munkaköri leírás mellékletében, hogy egy adott munkahelyen mi az, amit elvárnak tőlünk, ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, mi az, ami a mi feladatunk, és mi az, ami biztosan nem.
A fenti szempontok segíthetnek annak eldöntésében, hogy értelmetlen-e egy kérés, amivel szembekerülünk. Viszont egy kérést értelmetlennek nyilvánítani a munkahelyünkön roppant kényes téma lehet, ezért azt szoktam javasolni ügyfeleimnek, hogy legyenek igen körültekintőek az efféle ítéletek meghozatalával, mielőtt hangot adnának nekik.
Az érzelmek hasznos támpontokkal szolgálhatnak az ilyen döntéseknél, de óvatosan kell velük bánni (szubjektív és személyes voltuk miatt). Pl.: elképzelhető, hogy egy kérést éppen csak azért érzünk értelmetlennek, mert nincsen rá elegendő időnk, vagy nincsen hozzá kedvünk.
Nem árt, ha a kérés körülményeit is megvizsgáljuk. Pl.: elképzelhető olyan kivételes helyzet, ami indokolttá teszi, hogy a munkakörünkön vagy a munkaidőnkön túl is elvégezzünk egy feladatot. (Természetesen a hangsúly itt a „kivételes” szón van.)
A legjobb módszer annak eldöntésére, hogy a kérés valóban értelmetlen-e, ha további kérdéseket teszünk fel: miért olyan fontos, miért olyan halaszthatatlan, miért a mi feladatunk? stb. Ha törekszünk arra, hogy minél nagyobb őszinteséggel megvizsgáljuk e kérdéseket, az kirajzolja majd a határokat értelmes és értelmetlen között.
Az értelmetlen kérések kezelése
Végül, de nem utolsósorban, az értelmetlen kérések kezeléséről is szót szeretnék ejteni.
- Fogalmazzunk tárgyilagosan: Nagy szerepe van a helyzet kimenetele szempontjából annak, hogy milyen szavakkal utasítunk el egy adott kérést. Amikor érzelmektől, indulatoktól vezérelve mondunk nemet valamire, akkor nagy eséllyel nem fogjuk tudni elkerülni a konfliktushelyzetet. Ha viszont ügyelünk arra, hogy túllépjünk a személyes nemtetszésünkön, és a racionalitás talaján maradva érveket sorakoztassunk fel, a másik fél sokkal nehezebben tudja majd ránk kényszeríteni az akaratát.
- Fejezzük ki magunkat asszertíven: Az asszertivitás, a határozott önkifejezés képessége nem egyenlő azzal, hogy rámenősen kiállunk a saját érdekeink mellett. Asszertíven viselkedni annyit tesz, hogy képviseljük az érdekeinket, ugyanakkor figyelembe vesszük mások szükségleteit is. Úgy tudunk a legdiplomatikusabban nemet mondani egy értelmetlen kérésre, ha higgadtan kifejtjük a saját érveinket, de emellett empatikusan meghallgatjuk a másik fél szempontjait is, és igyekszünk „közös nevezőt” kialakítani vele.
- Gondoljuk át a munkakörünket: Ha a felettesünk vagy munkatársaink folyamatosan pluszfeladatokkal bombáznak minket, a legjobb, ha újragondoljuk azt, hogy pontosan mi és mennyi ezek közül az, ami ténylegesen a mi munkakörünkhöz tartozik. Célszerű elővenni a megállapodást, amit munkába állásunkkor aláírtunk a munkahelyünkkel, és ha úgy találjuk, hogy olyat várnak el tőlünk, ami ebben nem foglaltatik benne, akár kérhetünk kompenzációt is a kibővült feladatkörünkért cserébe.
Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek abban, hogy eredményesen fejlessze vezetői kompetenciáit és másokat inspiráló vezetővé váljon.
Írjon a kranitz.eva@vezetofejlesztes.hu-ra, vagy hívjon a 70 6363 538-as telefonszámon.
Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.
Írásaim saját szellemi termékeim, ezért kérem, ha felhasználja, azt a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye. Az eredeti tartalommal, a szerző és a forrás megjelölésével idézze, ahogy én is teszem.
