Telefon: +36 70 6363 538

Beilleszkedést segítő vezetői coaching -esettanulmány

Beilleszkedés

Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég egyik részlegének élére kinevezett vezetővel dolgoztam három hónapig azon, hogy mielőbb beilleszkedjen az új pozíciójába. Az én feladatom az volt, hogy készítsem fel Zoltánt a váltással együtt járó vezetői kihívásokra. A vezetői coaching céljául nem a készségfejlesztést tűztük ki első körben, hanem az új pozícióba való beilleszkedés gyorsítását és gördülékennyé tételét, azaz beilleszkedést támogató coachingot.

Az ismerkedést, az egyéni és szervezeti elvárások megbeszélését és a szerződéskötést követően, az első találkozón részletesen bemutattam Zoltánnak azt a koncepciót, amely szerint a folyamatot felépítettem. Megbeszéltük az elérendő célokat, és összeállítottunk egy cselekvési tervet a következő egy hónapra.

Beilleszkedés támogatásának lehetséges témakörei

A folyamat alapvetően öt fő téma köré épült, melyek mások vezetésével, üzleti eredmények elérésével, kapcsolatépítéssel, személyes témákkal és fejlődéssel voltak kapcsolatosak.

1.Mások vezetése

Mások vezetésével összefüggésben az első alkalommal például azt beszéltük át, hogy mi fontos Zoltán számára vezetőként, milyen vezető szeretne lenni. A további találkozások alkalmával bővítettük a témakört azzal, hogy áttekintettük, milyen kihívásokat talál az új munkakörben, és milyen készség fejlesztésére volna szükség. Zoltán számára az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy egy nemzetközi projektet és csapatot is kellett vezetnie, ahol a kapcsolattartás elsősorban telekommunikációs eszközökön keresztül valósult meg. Így aztán beszéltünk arról, mi a különbség a hagyományos és a virtuális csapatmunka között, ill. hogyan készüljön a feladatra.

2. Üzleti eredmények elérése

Az üzleti eredmények elérésével kapcsolatos témáinkkal haladtunk általában a leggyorsabban, mert Zoltán ezen a téren volt a legfelkészültebb.

Minden találkozó alkalmával megbeszéltük mit sikerült megvalósítania a terveiből az előző találkozásunk óta, mik az aktuális prioritások, milyen intézkedéseket fog tenni, milyen információkra van szüksége, hogyan fogja ezeket megszerezni stb. A következő hónap tervezett teendőiről mindig feljegyzést készítettünk.

3. Kapcsolatépítés

A prioritásokhoz kapcsolódóan szintén mindig áttekintettük, kik a fontosak kapcsolatépítés szempontjából és miért, megbeszéltük, kikkel és milyen témák kapcsán fog találkozni a következő beszélgetésünkig. Zoltán a befolyásolási készségét nem értékelte az erősségének, így ezzel kiemelten is foglalkoztunk.

4. Személyes témák

A személyes témák között első helyen a munka és magánélet egyensúlyának helyreállítása állt. Ez volt az egyik legkritikusabb téma, mivel Zoltán hatalmas hévvel vetette bele magát az új feladatokba, ami napi 12 – 14 órás munkát is jelentett időnként. A regenerálódást elsősorban a sport jelentette számára, amiből nagyon sok energiát nyert, amelyet aztán újra visszaforgatott a munkájába. A coaching végére világosan látta a túlórázás előnyeit és hátrányait, és végül olyan napi rutin mellett kötelezte el magát, amivel hosszú távon jobban megfelel az értékrendjének.

5. Fejlődéstervezés

A coachingfolyamat végén készítettünk egy fejlődési tervet, melyben összefoglaltuk a következő hat hónap célkitűzéseit és cselekvési lépéseit. A tervkészítésbe Zoltán felettesét is bevontuk, aki örömmel fogadta ezt, és a fejlődési tervet végül összehangolta a teljesítményértékelés célkitűzéseivel és kritériumaival.

A találkozóinkra 3-4 hetente került sor, ezek 4 órásak voltak, és minden alkalommal minden fő témával foglalkoztunk. Az utolsó, rövidített találkozón Zoltán felettese is részt vett, együtt beszéltük meg az eredményeket és Zoltán fejlesztésének következő lépéseit.

Felhívom a figyelmét, hogy a fenti írás szerzői jogi védelem alatt áll. Terjesztése kizárólag a szerző előzetes hozzájárulásával és csak az eredeti tartalommal lehetséges!

Kránitz Éva, MBA

„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”