Érzelmi intelligencia a vezetésben

Senki sem tökéletes, nincs olyan ember, aki ne követne el olykor hibákat, ezért jó, ha megtanuljuk, hogyan lehet elnézést kérni. Ha nem kérünk elnézést, amikor hibázunk, az munkahelyi környezetben rossz fényt vethet ránk. Megmutatom, miért olyan lényeges ez, és átvesszük a helyes lépéseket.

Az elnézéskérés két kulcsfontosságú tényezőt foglal magába:

Igaz, sokszor nem könnyű elnézést kérni, mégis van, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy visszanyerjük a másik bizalmát, jóindulatát velünk szemben.

Olvasson tovább

Hogyan kezelje a negatív érzelmeit a munkahelyen?

Az érzelmeink mindig elkísérnek, mi azonban ritkán vagyunk velük.

A munkanapok irama, hajtása közepette elménk a gondolataink áramával van elfoglalva (pl.: a következő teendő megszervezésével, aktuális feladatunkban való elmélyedéssel, az elvégzendő munkával). Gondolataink időleges szüneteltetésére van szükségünk ahhoz, hogy észrevegyük a felszín alatti rejtőző érzelmeinket, melyek pontosan úgy áramlanak, mint a gondolataink, csak gyakran „nincs időnk” rájuk hangolódni. Pedig hasznunkra válna, ha az érzelmeinkkel bensőséges viszonyban állnánk, ugyanis értelmük van, és üzenetük a számunkra. Legszélsőségesebb esetben figyelmeztetnek például arra, hogy a túlélésünk veszélyben van. Különösen a negatív érzelmek ilyenek, pl. a félelem, a düh.

Cikkemben sorra veszem a munkahelyen legnagyobb kihívást jelentő negatív érzelmeket. És, gyakorlati javaslatokat adok, hogyan tudjuk kezelni vagy átalakítani ezeket úgy, hogy jótékony hatással legyenek a szakmai előmenetelünkre és az egészségünkre.

Olvasson tovább

Az alábbi táblázatban érzelmi állapotokat talál különböző csoportosításban. A felső táblázatban olyanokat, amelyeket általában olyankor érzünk, amikor kielégülnek a szükségleteink. Az alsóban pedig olyanokat, amelyeket olyankor, amikor nem.  A felsorolás segít felismerni, beazonosítani az érzelmeit, például azokat, melyeket leggyakrabban él meg a munkahelyén!

Ha úgy érzi sok negatív érzelmet él meg, akkor olvassa el a Negatív érzelmek munkahelyen cikkem. Ha a munkahelyi érzelmek tágabb perspektívából való megközelítése is érdekli, úgy a Vezetés & Karrier Magazin 2017. évi tavaszi számát ajánlom, amelyben az érzelmi intelligencia legújabb kutatási eredményeiről is olvashat.

Olvasson tovább

Mit tehet érzelmi önfejlesztése érdekében?

Ahhoz, hogy egy lépést is tegyünk érzelmi önfejlesztésünk terén, jó, ha tudjuk, mit fejlesztenénk konkrétan. Az érzelmi önismeret feltétele az önfejlesztésnek, éppúgy, mint az önmotiváció, ami nélkül általában egy lépést sem teszünk céljaink elérése érdekében. De hiába az önismeretünk és a motivációnk, ha nem tudjuk, mitévők legyünk, mert nem ismerjük azokat a módszereket, melyeket az érzelmi intelligenciánk gazdagítására használhatunk. Ezekhez kínálok némi segítséget.

Olvasson tovább

Mit jelent az érzelmi intelligencia?

Ahány kutató, annyi megközelítés és definíció, konszenzus a mai napig nem alakult ki. Az érzelmi intelligencia fogalmát P. Salovey és J. Mayer vezette be (1990) a pszichológiába, akik képességként definiálták, ami magában foglalja, ahogyan az érzelmeket észleljük, megértjük, kezeljük és kifejezzük.

A fogalom Daniel Goleman az Érzelmi intelligencia c. 1995-ben megjelent könyvét követően vált népszerűvé. Goleman szerint az érzelmi intelligencia azt a képességet jelenti, hogy

1. felismerjük és megnevezzük saját érzelmeinket, és megértsük a kapcsolatot a gondolataink, érzelmeink és tetteink között;
2. kezeljük az érzelmeinket, azaz képesek legyünk ellenőrzést gyakorolni felettük;
3. önmotiválással, tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amellyel elérjük a céljainkat;
4. mások érzéseit felismerjük, megértsük, és érzékenyen reagáljunk azokra, befolyásoljuk azokat;
5. kielégítő kapcsolatokat hozzunk létre és tartsunk fenn.

Szakmai káosz az érzelmi intelligencia körül

Meglepő az a szakmai káosz, ami a téma körül mára kialakult. A kutatási eredmények között nagyok a különbségek, ami talán nem meglepő, ha még abban sincs egyetértés a szakemberek között (2016-ban), hogy az érzelmi intelligenciát képességként (személyiségünkből adódó lehetőségként) vagy viselkedésformaként kellene vizsgálni. A viselkedés felől való megközelítés jobban érdekli a cégeket, mivel a viselkedésformákból összeálló készségek gyakorlással fejleszthetők, ami kézzelfoghatóbb a munkahelyi környezetben.

Olvasson tovább

Kifejezze-e vezetőként az érzelmeit?

Egy vezető csapata érzelmi vezetője is, emiatt az ő felelőssége, hogy a kollektív érzelmeket pozitív irányba terelje és kitisztítsa, eloszlassa a mérgező érzelmek szmogját.

Középvezetővé frissen kinevezett ügyfelem mesélte, mennyire fellelkesült az első osztályértekezletén, amikor munkatársai kifejezték, mennyire örülnek annak, hogy őt nevezték ki a csoportvezetők közül. Alig bírta visszafogni az érzelmeit. Így inkább kiment az irodából, és „kiörömködte” magát. Megkérdeztem tőle, miért viselkedett így. Azt mondta, nem merte kimutatni az érzelmeit, mert attól tartott, hogy nem vet rá jó fényt. Ez a vidám, mindig mosolygós és életteli fiatal vezető elbizonytalanodott. Vajon kimutathatja-e a pozitív érzelmeit (amit eddig csoportvezetőként természetes módon és gond nélkül kifejezett) az új, felelősségtelibb munkakörben.

Vezetői dilemma

A vezetők gyakran szembesülnek azzal a dilemmával, hogy kimutassák-e érzelmeiket, vagy inkább távolságtartók legyenek. Az érzelmi természetünk nagyon különböző. Vannak, akiknél az érzelmek könnyen kiváltódnak, mélyebben, intenzívebben és hosszabban élik át őket. Mások idegenkednek az érzelmektől, hajlamosak elnyomni őket, vagy igyekeznek gyorsan túltenni magukat rajtuk. Mit javasoljunk hát egy erősen érzelmi beállítottságú vezetőnek, azt, hogy ne mutassa ki az érzelmeit? Míg a társát, aki menekül az érzelmek elől, biztassuk arra, hogy mutassa ki? Érezzük, hogy a megoldás nem egyszerű.

Olvasson tovább