Amikor a probléma nem fér bele a szervezeti határokba
A mai összetett üzleti kihívásokra ritkán tud egyetlen funkció, szakterület vagy ország jó választ adni.
Az ügyfélélmény, az innováció, a digitális átalakulás, az AI bevezetése, egy új szolgáltatás vagy akár egy belső működési probléma több terület tudását és nézőpontját igényli.
A kihívás azonban gyakran gyorsabban változik, mint ahogy a szervezet képes reagálni rá. Ezért ma már nem elég jól együttműködni.
Adaptívan kell együttműködni.
Vagyis úgy, hogy a megfelelő emberek és tudások gyorsan össze tudjanak kapcsolódni egy közös probléma körül, és együtt képesek legyenek tanulni, dönteni, kísérletezni és változtatni.
Ez a program ezt a működést teszi megtapasztalhatóvá egy valós szervezeti kihíváson keresztül.
Miért lett ennyire fontos az adaptív együttműködés?
Mert ma már nem az a kérdés, hogy tud-e a szervezet gyorsan dolgozni. Hanem az, hogy tud-e gyorsan alkalmazkodni ahhoz, ami közben megváltozik.
A Deloitte 2026-os Human Capital Trends kutatásában a vezetők 70%-a a gyorsaságot és a rugalmasságot a következő három év meghatározó versenyelőnyének tartja. Közben a szervezeti működés továbbra is gyakran funkcionális silókra épül, amelyek megnehezítik a tudás és a képességek gyors áramlását a problémák között.
A szervezetben tehát sokszor minden megvan a megoldáshoz. Csak éppen nem kapcsolódik össze elég gyorsan.
Az adaptív működés egyik feltétele, hogy a megfelelő tudás és emberek gyorsan össze tudjanak kapcsolódni.
Hogyan lehet a megoldandó probléma köré szervezni az együttműködést?
Egy marketinges másképp lát egy témát, mint egy fejlesztő. Egy HR-es másképp, mint egy üzleti vezető. Egy magyarországi csapat másképp, mint egy másik országban dolgozó kolléga.
És ez nem probléma. Éppen ez az érték.
A kérdés az, hogy ezek a nézőpontok találkoznak-e, és képesek-e egy közös megoldás szolgálatába állni.
Az összetett feladatokhoz nem feltétlenül nagyobb csapatokra van szükség. Hanem a megfelelő tudások összekapcsolására.
Ezért olyan embereket hozunk össze, akik más-más oldalról ismerik a témát: különböző funkciókból, szakterületekről, szervezeti szintekről, akár különböző országokból és kultúrákból.
Nem azért, hogy mindenki elmondja a saját szempontját. Hanem azért, hogy a különböző szempontokból közösen létrehozzanak valami újat.
Egy valódi kihívást oldunk meg
Nem egy általános tréningfeladaton gyakorlunk. Az önök egyik valós, aktuális témájával dolgozunk.
Lehet ez például:
A téma adja a közös fókuszt. A résztvevők hozzák a különböző tudásokat. A folyamat pedig segít ezekből közös megoldást létrehozni.
A folyamatot a design thinking szemlélete és az agilis működés iteratív logikája támogatja.
A design thinking itt nem önálló cél. Eszköz az adaptív együttműködéshez. Segít abban, hogy:
- a saját megoldásunk helyett először a valódi igényt értsük meg;
- a feltételezések helyett kérdezzünk;
- a különböző nézőpontokat valóban használjuk;
- gyorsan eljussunk az ötlettől a kipróbálásig;
- a visszajelzésből tanuljunk;
- és képesek legyünk változtatni azon, amit már létrehoztunk.
Az agilis iteráció pedig megadja azt a működési ritmust, amelyben nem egyszer kell jól dönteni, hanem folyamatosan lehet tanulni és korrigálni.
Közben a csapat is másképpen kezd működni
A résztvevők megtapasztalják, milyen:
Így a program eredménye nemcsak egy új megoldási irány, hanem egy megtapasztalt működésmód is, amelyet később más összetett helyzetekben is alkalmazni tudnak.
Nem csak vezetőknek
Az adaptív együttműködés nem kizárólag vezetői nézőpontokra épül. Azokat érdemes bevonni, akiknek releváns tudásuk, tapasztalatuk vagy rálátásuk van a témára. Ezért a programba kerülhetnek:
A sokféleség nem önmagáért fontos. Azért fontos, mert egy összetett problémát több oldalról látva nagyobb eséllyel születik jobb megoldás.
Miért velem dolgozzon?
A design thinkinget évek óta tanítom és facilitálom. Ismerem a Stanford egyetem szemléletére épülő megközelítést, és nemcsak termék- és szolgáltatásfejlesztésben, hanem szervezetfejlesztési munkákban is használtam.
Számomra ez nem egyszerűen egy módszertan, hanem egy gondolkodásmód: segít új szemmel ránézni egy kérdésre, különböző nézőpontokat összekapcsolni, gyorsan kísérletezni és tanulni a visszajelzésekből.
Facilitátorként pedig azt hozom hozzá, hogyan lehet mindebből valódi közös gondolkodást és együttműködést létrehozni – úgy, hogy a csapat ne csak egy megoldással, hanem egy új működési tapasztalattal is gazdagodjon.
Hogyan dolgozunk együtt?
A közös munkát mindig egy önök számára fontos téma köré építjük. A folyamat elején együtt pontosítjuk a kívánt eredményt, majd ennek megfelelően állítjuk össze a résztvevői kört.
Én a design thinking szemléletét, a folyamat struktúráját és a facilitációt hozom. Önök hozzák a témát, a tapasztalatot és a különböző nézőpontokat.
A program egy 8 órás, intenzív közös munkanap, amelynek felépítését és fókuszát a választott témához igazítjuk.
Válaszok a felmerülő kérdésekre
Mi pontosan az Adaptív együttműködés?
Az Adaptív együttműködés egy facilitált, valós problémára épülő problémamegoldó workshop. Nem klasszikus tréning: a résztvevők egy konkrét, aktuális szervezeti vagy üzleti témán dolgoznak együtt.
A design thinking eszközeivel és az iteratív problémamegoldás logikájával a téma megértésétől eljutunk egy konkrét, továbbvihető megoldási irányig – és ha a körülmények lehetővé teszik, annak kipróbálásáig is.
Milyen témával érdemes érkezni?
Olyan aktuális kérdéssel, amely összetett, több szakterületet érint, és amelyre jelenleg nincs egyértelmű vagy mindenki által elfogadott válasz. Lehet például ügyfélélménnyel, belső működéssel, innovációval, AI-jal, szolgáltatással vagy együttműködéssel kapcsolatos téma.
A legfontosabb, hogy valódi üzleti vagy szervezeti jelentősége legyen, és legyen értelme többféle tudást és nézőpontot összekapcsolni.
Kik vegyenek részt?
Nem feltétlenül vezetők. Azokat érdemes bevonni, akiknek releváns tudásuk, tapasztalatuk vagy rálátásuk van a témára. Jó, ha a csoport több funkciót, szakterületet vagy szervezeti szintet képvisel.
Az ideális létszám körülbelül 7–9 fő, de a résztvevők számát és összetételét a témához igazítjuk.
Kell-e előzetesen ismerniük a design thinking módszertant?
Nem. A résztvevőknek semmilyen előzetes módszertani tudásra nincs szükségük. A folyamatot én vezetem, a szükséges eszközöket és lépéseket menet közben ismerik meg.
A hangsúly nem a módszertan megtanulásán, hanem a közös probléma megoldásán és az együttműködés megtapasztalásán van.
Kell-e a résztvevőknek előre készülniük?
Általában nincs szükség hosszú előzetes felkészülésre.
A program előtt egyeztetjük a kiválasztott problémát, a kívánt eredményt és a résztvevői kört. Fontos, hogy a résztvevők ismerjék a saját területük kapcsolódását a kihíváshoz, és legyenek készek aktívan bekapcsolódni a közös munkába.
A konkrét módszertani felkészítést és a folyamat struktúráját én biztosítom.
Mit kell a cégnek biztosítania?
A program helyszínét és a résztvevők jelenlétét.
A közös munkához olyan térre van szükség, ahol a résztvevők szabadon tudnak mozogni, együtt gondolkodni, dolgozni és a létrehozott anyagokat láthatóan elhelyezni.
Mi a workshop kézzelfogható eredménye?
Egy konkrét, közösen kidolgozott megoldási irány. Ez lehet például egy új szolgáltatás- vagy ügyfélélmény-koncepció, egy folyamat újragondolt változata, egy prototípus vagy egy továbbfejlesztésre érdemes megoldás.
Ha a körülmények lehetővé teszik, a megoldást a workshop során ki is próbáljuk. Ha ez egy nap alatt nem lehetséges, meghatározzuk, mit, kivel és hogyan érdemes tovább tesztelni, és mi legyen a következő lépés.
Hogyan lehet eldönteni, hogy ez a design thinking módszertan a megfelelő a probléma megoldására?
Akkor érdemes belevágni, ha fontos a téma, de még nem egyértelmű a jó megoldás, több terület tudására lenne szükség, és szeretnének gyorsan eljutni egy kipróbálható irányig.
Ha bizonytalanok abban, hogy a konkrét téma alkalmas-e egy ilyen közös munkára, ezt a program előtt együtt pontosítjuk.
Hol és milyen formában történik?
A program egy alkalomból áll, 8 órás, intenzív közös munkanap.
A helyszínt a megrendelő cég biztosítja.
A pontos programot, a résztvevői kört és a szükséges előkészítést a választott probléma sajátosságaihoz igazítjuk.
Hiszek benne, hogy a szervezetek akkor válnak igazán alkalmazkodóképessé, amikor nem a határaik között próbálnak gyorsabban működni, hanem képesek a problémák köré szervezni a tudásukat és az embereiket.
Örömmel állok a rendelkezésére, hívjon a 70 6363 538-as telefonszámon, vagy írjon a kranitz.eva@vezetofejlesztes.hu e-mail-címre.