Amikor vezetőknek stratégiai gondolkodást tanítok, időnként ugyanabba a hibába futok bele: azt feltételezem, hogy csak a saját iparáguk példáin keresztül képesek tanulni. Egy kereskedelmi vezető retail példát akar hallani. Egy gyártásvezető gyártási példát. Egy banki vezető pénzügyi eseteket keres.
A valódi stratégiai gondolkodás azonban ennél magasabb szintű képesség. A legjobb stratégák nem csak a saját piacukat figyelik. Képesek felismerni, hogy egy másik iparágban zajló változás mögött milyen mélyebb szerkezeti logika működik, majd ezt a logikát átültetik a saját üzleti környezetükbe.
Ezt nevezzük analógiás gondolkodásnak.
És itt fontos egy nagyon gyakori félreértést tisztázni. Az analógia nem azt jelenti, hogy két dolog felszínesen hasonlít egymásra. Dedre Gentner (neves pszichológus és kognitív kutató, akinek munkássága központi jelentőségű az emberi gondolkodás és tanulás megértésében) elmélete szerint az erős analógia nem tulajdonságok, hanem a kapcsolati struktúrák egyezésére épül.
A gyenge analógia így működik: „ez olyan, mint…”
Az erős analógia így működik: „ez ugyanúgy szerveződik, ugyanazok az erők mozgatják, ugyanaz a strukturális dinamika zajlik benne.”
Tartson velem, bemutatom az analógiás gondolkodást autóipari példán keresztül. Azért választottam ezt az iparágat, mert az autóiparban rendkívül látványosan jelennek meg azok a strukturális erők, amelyek sok más iparágban is megjelennek:
- technológiai diszrupció
- új belépők
- árnyomás
- ellátási lánc átrendeződés
- geopolitikai bizonytalanság
- értéklánc újraosztás
Az igazi kérdés tehát végig ez lesz: Hol látja ugyanezeket a szerkezeti mintázatokat a saját iparágában?
1. A stratégia régi logikája már nem működik
Amikor stratégiáról beszélünk, sok vezető még mindig úgy gondolkodik, mintha a piac egy kiszámítható rendszer lenne. Megnézzük a trendeket, előrejelzést készítünk, kijelölünk egy irányt, majd végrehajtjuk.
Az autóipar pontosan azt mutatja meg, hogy ez a logika ma már veszélyesen leegyszerűsítő. Az iparág egyszerre több irányba mozog, és ezek az irányok gyakran egymásnak is ellentmondanak. Ez azt tanítja, hogy a stratégia ma már nem lineáris előrejelzés. Sokkal inkább annak megértése, hogy egyszerre több jövő létezhet.
Analógiás kérdések:
Az ön iparágában milyen korábbi „biztos trendről” derül ki most, hogy túl leegyszerűsített volt?
Hol terveznek még mindig úgy, mintha egyetlen jövő létezne?
2. Párhuzamos jövők világa
Az autóiparban egyszerre növekszik az elektromos autók piaca és marad erős a hagyományos technológia. Ez elsőre autóipari sajátosságnak tűnik. De strukturálisan nézve ez valójában egy klasszikus párhuzamos platformhelyzet. Régi és új üzleti modell egyszerre él. Ugyanez történt:
- streaming vs lineáris televízió
- e-commerce vs retail
- fintech vs bankok
- AI vs hagyományos szolgáltatások
A stratégiai hiba mindig ugyanaz: túl korán temetjük a régit.
Analógiás kérdések:
Az ön piacán mi az a régi modell, amit mindenki temet, de valójában még sokáig velünk marad?
Mi az az új modell, amit még mindig alábecsülnek?
3. A verseny szerkezetének átalakulása
Az autóiparban ma már nem csak autógyárak versenyeznek autógyárakkal. Teljesen eltérő logikák versenyeznek egymással. Kínai integrált modellek. Hagyományos OEM modellek. Szoftvervezérelt modellek. Ez nem autóipari jelenség. Ez platformiparágakban, médiában, oktatásban, egészségügyben is látható.
Analógiás kérdések:
Az ön piacára milyen teljesen más működési logikájú szereplők léptek be?
Melyik új szereplőt becsüli alá jelenleg az iparága?
4. A kiválthatóság lett a kulcskérdés
Az autóiparban ma már nem az a kérdés, hogy ki a legnagyobb beszállító, hanem az, hogy kit milyen könnyen lehet lecserélni. Ez szinte minden iparágban igaz lett. AI, outsourcing, platformizáció mind növeli a kiválthatóságot.
Analógiás kérdések:
Az ön cégének mely tevékenysége vált könnyen helyettesíthetővé?
Mi az, amit önöknél nagyon nehéz kiváltani?
5. Az ellátási láncok újrarendeződése
Az autóiparban a globalizáció helyett regionalizáció erősödik. Ez valójában szélesebb jelenség: A cégek már nem csak hatékonyságra optimalizálnak, hanem rezilienciára is.
Analógiás kérdések:
Az ön iparágában hol áldoznak fel profitot biztonságért?
Hol válik a stabilitás versenyelőnnyé?
6. A régi versenyelőnyök eltűnése
Magyarország példája jól mutatja ezt. Korábban az olcsó munkaerő jelentett előnyt. Ma ez gyengül. Sok iparágban ugyanez történik.
Analógiás kérdések:
Az ön cége jelenlegi versenyelőnye mennyire jövőálló?
Mi történik, ha ez az előny három év múlva eltűnik?
7. A stratégia szerepének újradefiniálása
Korábban a stratégia a válaszok rendszere volt. Ma inkább a jó kérdések rendszere. Az adaptációs képesség fontosabb lett, mint a hosszú távú bizonyosság.
Analógiás kérdések:
Az ön stratégiája mennyire épül bizonyosságra?
Mennyire képes gyors újratervezésre?
Záró gondolat: ezért fontos az analógiás gondolkodás
A legerősebb vezetők nem azért jó stratégák, mert pontosabban jósolják meg a jövőt. Hanem azért, mert képesek felismerni ugyanazokat a szerkezeti mintázatokat teljesen eltérő iparágakban.
Ez az analógiás gondolkodás valódi ereje.
Nem azt kérdezik: „ez hasonlít ránk?”
Hanem azt kérdezik: „ugyanazok az erők mozgatják ezt a rendszert, mint a miénket?”
És ez az a képesség, ami a következő évek egyik legfontosabb vezetői kompetenciája lesz.
Válasszon engem vezetőfejlesztési partnerének és segítek önnek olyan vezetői kompetenciákra szert tenni, amellyel magabiztosan állhat a szervezeti hatékonyságnövelés élére, bármilyen vezetői szerepkörben is van.
Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.
