Telefon: +36 70 6363 538

Designgondolkodás-2019A designgondolkodás, más néven design thinking egy agilis projektmenedzsment módszer, ami lenyűgöző sebességgel válik egyre népszerűbbé a cégek körében.

Azért tűnhet ki egyre inkább, mert a felhasználót, az embert állítja módszertanának középpontjába és olyan lelkiállapotot, hozzáállást rejt magában, amely képessé tesz a kreativitás, csapatmunka és innováció legmagasabb szintű kihasználására.

Designgondolkodás lépésről lépésre

A designgondolkodás önmaga is képes a megújulásra, a módszertan éppen ezért nem kőbe vésett, mégis vannak lényeges állomások a folyamatban.

Lépcsők, melyek gyakorlati útmutatót adnak, és megjelenítik a módszertan elveit, azokat a mozzanatokat, amik a tervezői gondolkodást különlegessé, és a mai, egyre inkább a felhasználót középpontba helyező világunkban kifejezetten versenyképessé teszik.

Ahhoz, hogy tervezzünk, meg kell ismernünk a célcsoportot

A designgondolkodás középpontjában az ember, a felhasználó áll. A módszertan leggyakrabban különböző termékek és szolgáltatások tervezésére használják, de legyen szó akár szervezeti fejlesztésről is, a bázis, ahonnan a folyamatnak el kell indulnia, a célcsoport.

A megismerés fázisa lehetőséget ad arra, hogy ne egy olyan szolgáltatás, termék fejlesztésére menjenek el az erőforrások, amelyekre az emberek nem lesznek vevők. A designgondolkodás egyik különlegessége, hogy a felhasználó igényekre reagálva hoz létre valami teljesen újat.

Ahogy a designgondolkodás többi fázisára is jellemző lesz, a megismerés lépésénél is számtalan módszertanhoz, eszközhöz nyúlhatunk. A cél azonban az, hogy a megfigyelésen túl interakcióba lépjünk a felhasználókkal, képzeljük magunkat a helyükbe, és bepillantást nyerjünk akár a legmélyebb értékekbe és gondolatokba is.

A megismerés fázisának megfelelő hozzáállás a szinte gyermeki rácsodálkozás a világra, nem szabad ugyanis a saját véleményünk és szűrőink által meghatározott következtetéseket levonni. Hasznosabb mindent megkérdőjelezni, és addig kérdezni, kutatni, amíg el nem jutunk a valódi benyomásokig.

A megismerés fázisának módszerei közül érdemes talán az interjúzást, a karakter-alkotás megemlíteni, de rengeteg vizuális, kreatív tevékenység és eszköz közül választhatunk (pl. empátia-térkép, történet-mesélés, stb.)

Értelmezni a benyomásokat – definiálni a problémát

Ha empatikusan álltunk a felhasználóinkhoz, és úgy érezzük, elég bepillantást kaptunk a valós élethelyzetekre, igényekre, szükségletekre, akkor elérkezünk a designgondolkodás egyik legnehezebb fázisához, ahol meghatározzuk, mi is az az igény, amelyre tervezni szeretnénk.

Az összegyűjtött benyomások rendszerezése, megtisztítása ad lehetőséget arra, hogy kikristályosodjon, mit kell tennünk, mi a cél, amit a designgondolkodás módszertanával el szeretnénk érni. Egy személyes nézőpontot kell meghatároznunk, amely szem előtt tartja mindazt a tudást, amit az előző fázis során begyűjtöttünk.

Ahhoz, hogy sikeres megoldásokat hozzunk létre, szükség van arra, hogy fókuszt és keretet adjunk a problémának. A definiálás fázisának egyik legismertebb metódusa a „Hogyan tudnánk…?” kérdés-alkotás, amely egyrészt segít valódi problémákat meghatározni, előkészíti a következő fázis kreativitásának légkörét is.

A kreatív roham – ötletelés

Miután sikerült meghatároznunk a problémát, szemünk előtt tartva a felhasználói szükségleteket, nincs más dolgunk, mint számtalan ötlettel előrukkolni, amelyek megoldást hozhatnak. A design gondolkodás látványos, kreatív fázisába értünk, ahol a falakat és az asztalokat elborítják a különböző színű és mintájú öntapadós lapocskák, és ahol a legfontosabb szabály, hogy nincs lehetetlen.

Az előző fázis fókuszálása után kitágíthatjuk a látóhatárt, elrugaszkodhatunk a valóságtól. A cél nem a minőség, hanem a mennyiség. Vázlatokat gyártunk, és egymás ötleteire építkezve kerülünk egyre közelebb és közelebb a tökéletes megoldások halmazához.

Talán könnyen kitalálható, hogy ebben a fázisban jelenik meg legtöbbször a brainstorming (ötletroham) már sokak által ismert és használt módszere. De bármilyen eszközt válasszunk is, a cél, hogy a csapatunk minél több, minél újabb és innovatívabb ötlettel rukkoljon elő.

Az ötleteket aztán szükséges értékelni, amely szintén számtalan módon megvalósulhat. Gyakori a szavazások és különböző értékek alapján történő sorba állításuk (pl. megvalósíthatóság).

Prototípus elkészítése

A designgondolkodás következő fázisában az ötletek megelevenednek, azaz kézzel foghatóvá, értelmezhetőbbé válnak. Prototípusok készülnek el, kezdetleges megoldások, amiket be lehet mutatni a felhasználóknak és más szereplőknek is. A prototípusoknak sem kell tökéletesnek lenniük. A cél itt inkább az, hogy a gondolkodás, az elme fázisából már kilépve a valóságba, valamit alkossunk, és az alkotásunkat be tudjuk mutatni.

Prototípus lehet bármi, modellek, forgatókönyvek, rajzok, szituációk, stb. A prototípusok olcsón és gyorsan juttatják el a megoldásainkat, a problémákra hozott ötleteinket a következő fázis küszöbére.

Visszatérni a forráshoz – megoldások tesztelése

A készített prototípust tesztelni szükséges, annak érdekében, hogy visszajelzést kapjunk a felhasználóinktól. A kézzel fogható megoldásunk talán nem lett megfelelő, sőt, a tesztelés alatt akár az is kiderülhet, hogy a kezdetektől fogva rossz irányból közelítettünk a probléma felé. A tesztelés lehetővé teszi, hogy tökéletesítsük a megoldást, és valóban olyan végeredményt hozzunk létre, amely a felhasználói igényekre reagál.

A tesztelés és prototípusok gyártásának fázisai éppen ezért addig váltakoznak, addig ismétlődnek, amíg el nem jutunk a tökéleteshez. Ez a folyamat a finomításon túl szolgálhat további tanulásra is, hiszen a felhasználói reakciók még mélyebb megértést szolgálnak a felhasználóinkról.

Rugalmasság a designgondolkodásban

A designgondolkodás ideális esetben nem egy egyszeri, lezárható folyamat. A fázisok ismétlődhetnek, és egymásba is folyhatnak. Az eszköztár hihetetlenül széles, annak megfelelően, hogy mit állítunk tervezésünk középpontjába.

Könnyedén választhatunk a más területeken bevett módszerekből, de akár új eszközöket is bevethetünk. A tervezői gondolkodás valójában talán nem is módszertanként, hanem hozzáállásként, elmeállapotként határozható meg a legeredményesebben. A designgondolkodás megköveteli, hogy belehelyezkedjünk a célcsoportunk szerepébe. Az ő igényeik szem előtt tartásával válik lehetségessé, hogy innovatív üzleti sikereket érjünk el.

A designgondolkodás a Stanfordi Egyetem Design-iskolájából indult meg, a fent említett lépések is az eredeti módszertan alapján kerültek bemutatásra. Bizonyos szakirodalmak, a módszertan használói máshogy csoportosítják a tevékenységeket, azonban a folyamat lényegi elemei a fent felsoroltak. Ezeket a lényegi elemeket szükséges végigvinni ahhoz, hogy eredményes folyamatot hajtsunk végre.

Ezen túl a designgondolkodáshoz szükség van arra, hogy a benne résztvevő csoport ismerje a metódus lényegét, bízzon saját kreativitásában, és empátiával forduljon a célcsoportja felé.

Megtévesztő, hogy a neve gondolkodásra utal, mert a hangsúly inkább az alkotáson van, a kézzel fogható, gyakorlatba ültetett megvalósításon. A designgondolkodás alkalmazása során elengedhetetlen az optimizmus, folyamatosan tanulni kell a hibákból, és sokszor kell ismételgetni a lépéseket az igazi eredmények elérése érdekében.

Mivel a módszertan megvalósítása során gyakori, hogy a tervezésben részt vevők bizonytalanságot érezhetnek, fontos, hogy tisztában legyenek a tervezői gondolkodás folyamatával, és hogy ismerjék annak lényegi szabályait és kulcsmozzanatait.

A cikk első részét a design thinking címszó alatt találja.

Amennyiben van olyan témája, melyhez igénybe venné a designgondolkodás módszertanát, készséggel állok rendelkezésére a workshop facilitálásában.  Kérjen ajánlatot designgondolkodás workshopra: kranitz.eva@vezetofejlesztes.hu

Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.

Írásaim saját szellemi termékeim, ezért kérem, ha felhasználja, azt a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye. Az eredeti tartalommal, a szerző és a forrás megjelölésével idézze, ahogy én is teszem.

„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”