Telefon: +36 70 6363 538

Mire jó a Design Thinking, design gondolkodás?Design-thinking-workshop-01

Cikkem annak a manapság – főként az üzleti életben – egyre nagyobb népszerűségnek örvendő design thinking módszertannak a feltérképezésére vállalkozik, ami a design fogalmából eredeztethető, és amit magyarul legtöbbször „design gondolkodásnak” vagy „tervezői gondolkodásnak” fordítanak.

1. Mi az a Design Thinking?

Bár a „design” szó kulcsszerepet játszik a kifejezés értelmezésében, a formatervezés és a grafikai design világa csak tágabb értelemben kapcsolódik hozzá. A magyar nyelven általában design gondolkodásként visszaadott fogalom egy komplex gondolkodásmód. Egy átfogó módszertan megfelelője, aminek eredete a múlt századra nyúlik vissza, azonban csak napjainkban vált igazán kiforrottá és népszerűvé.

Miben áll design thinking módszertana? Ezt a legegyszerűbben talán a designer, a tervező munkájából kiindulva lehet megmagyarázni. A designer – a természettudóssal szemben, aki a természeti világot tanulmányozza – mesterséges dolgok (tárgyak, eszközök, szolgáltatások stb.) megalkotásával foglalkozik. A tudomány elméleti tárházával ellentétben, a tervező eszközei gyakorlatiak. Mivel legfőbb célja, hogy a mindennapi élethez kapcsolódó, az emberek életét kényelmesebbé, boldogabbá, szebbé tevő, kreatív, innovatív megoldások keresése.

Szűkebb jelentésében a design fogalma grafikai vagy ipari formatervezést takar, van azonban egy – napjainkban egyre elterjedtebb – tágabb, elvontabb értelme is, amikor gondolatok, stílusok, szimbólumok, szolgáltatások, üzleti tevékenységek tervezését értik alatta.

A design gondolkodás módszertana

A design gondolkodás módszertana a design utóbbi, tágabb értelmezésből származik. Így a formatervezők, építészek, grafikusok gyakorlati módszertanán túllépve, egy több területet átfogó, interdiszciplináris elméletté vált. A Design Thinking tehát több, eltérő tudásterületet egyesít, és az élet különböző szegmenseiben alkalmazható, a célja azonban minden esetben azonos. A legkiválóbb termékek, szolgáltatások megtervezésére és kivitelezésére irányul.

A Design Thinking elméletének egyik leghíresebb szószólója, Tim Brown (designer, az IDEO globális design vállalat igazgatója), akire napjainkban talán a legtöbbet hivatkoznak a témában. Egy előadásában egy 19. századi tervező, Isambard Kingdom Brunel példáján mutatja be a metódus lényegét, aki többek között az Oxfordon keresztülfutó Great Western vasútvonal megálmodója és létrehozója volt. Noha Brunel még a design mint szakma megszületése előtt tevékenykedett, Tim Brown szerint „tervezői gondolkodást” használt a vasútvonalhoz és a többi úttörő fejlesztéséhez. Brown „Designers – think big!” című 2009-es előadásában a következőképpen fogalmaz:

„Brunel az Ipari Forradalom környékén dolgozott, amikor az életünk és a gazdaságunk újra lett gondolva. Mostanra a Brunel idején létrejött ipari rendszereknek lejárt az idejük és valójában részesei a mai problémáknak. De most megint egy nagy változás közepén vagyunk. S ez a változás arra ösztönöz bennünket, hogy megkérdőjelezzünk néhány alapvető problémát a társadalmunkkal kapcsolatban – hogyan tartjuk magunkat egészségesen, hogyan kormányzunk, hogyan oktatjuk magunkat, hogyan biztosítunk védelmet magunknak. S a változás ezen korszakában valóban szükségünk van új lehetőségekre, mert a mostani megoldások egyszerűen elavultakká kezdenek válni.

2. A design és a design gondolkodás szerepe az üzleti vállalkozásokbanDesign-thinking-02

Ahogyan azt már a fentiekben megállapítottuk, a Design Thinking jelentésének megértése a design fogalmából kiindulva a legkézenfekvőbb.

Design

Az ipari társadalom fejlődésével párhuzamosan a design szakmává, majd szakmákká nőtte ki magát, és egyre több területre kezdte kiterjeszteni a hatósugarát. A design elsődleges, mára már meghaladott jelentése: kinézet, külső, forma. Steve Jobs, az Apple „atyja” meghatározása szerint azonban a design ma már ennél jóval több: „Design is not just what it looks like and feels like. Design is how it works.” Azaz: A design nem azt jelenti, hogy valami hogyan néz ki, hanem azt, hogy hogyan működik. Jobs definíciója szerint tehát a külső, az esztétikum csak a felszín, a design lényegi értelme sokkal inkább a kreatív problémamegoldás.

A design középpontjában az ember, pontosabban az emberi szükségletek állnak. Az élet sokféle területére vonatkozhat. De alapvetően mindig az a kérdés a mozgatórugója, hogy az embernek mire van szüksége, hogyan tehető egyszerűbbé, szebbé, kényelmesebbé az élete. Egyaránt igaz ez a grafikusok, formatervezők, építészek-belsőépítészek munkájára.

A design mint szakma és tevékenység tehát szükségszerűen együtt jár az arra irányuló kutatással, hogy feltérképezze az emberi szükségleteket és az emberi kultúrát. A designer azonban – szemben a természettudóssal – nem pusztán elméleteket alkot, hiszen produktuma legtöbbször az ember tárgyi világához tartozik. Alkotását viszont gondolkodás és tervezés előzi meg. Problémákat térképez fel, majd ezeket oldja meg a gyakorlatban. Ebbe a folyamatba gyakran egyéb területek is kulcsszerepet kapnak. Például a technológia vagy a gazdaság – mindennek az alapja azonban mindig az emberre irányuló kérdezés. Mi az, ami hasznos, praktikus vagy kellemes az ember nézőpontjából? Tim Brown szavaival: „Több ez annál, mint csak egyszerű ergonómia, elhelyezni a gombokat a megfelelő helyre. Gyakran arról szól, hogy megértsük a kultúrát, s a hátteret még azelőtt, mielőtt egyáltalán elkezdünk ötletelni.”

Design gondolkodás fogalma

Innen már könnyebben megérthetjük a „design gondolkodás” fogalmát, amit napjainkban az üzleti világban használnak a legnagyobb előszeretettel. Ennek oka, hogy a design (az imént leírt értelemben) egyre hangsúlyosabb szerepet kap a fogyasztói igények feltérképezésében és megválaszolásában. Így nem véletlen, hogy mind nagyobb hangsúlyt fektetnek rá a vállalkozások – különösen az új vállalkozások, a strat-up-ok. Ezek a designcentrikus vállalkozások abban térnek el hagyományos társaiktól, hogy a designerek „munkamódszerét”, kérdezési stratégiáját alkalmazzák termékük, szolgáltatásuk megalkotásához. Tevékenységük középpontjában ezért az ember, azaz a vásárló/ügyfél áll, és köré építik fel a vállalkozás működésének egészét. A Design Thinking tehát leegyszerűsítve arra szolgál, hogy a vásárló szemszögéből lássuk a vállalkozásunkat, termékünket, szolgáltatásunkat.

 3. A Design Thinking a gyakorlatban és a TudástölcsérDesign-thinking-04

Roger L. Martin, világhírű kanadai professzor Designgondolkodás. A garantált versenyelőny című könyvében „integrált gondolkodásnak” is nevezi a Design Thinking metódusát. Ezzel jól kifejezi a folyamat komplexitását, amit a fentiekben leegyszerűsítve úgy határoztunk meg, hogy középpontjában az ember (mint fogyasztó, ügyfél) áll. A lényeg tehát az emberközpontú gondolkodásmód, az empatikus problémamegoldás. Most, hogy ez már világos, rátérek arra is, miként néz ez ki egy vállalkozásra kivetítve a gyakorlatban.

Tudástölcsér módszer

Martin professzor könyvében a folyamatot a „Tudástölcsér” ábrájával magyarázza, amely a módszer működését modellezi. A folyamat a rejtélyek, problémák felfedezésétől tart azok megoldása, hasznosítása felé. Kétféle hozzáállást ír le egy adott problémához. Az egyik a heurisztika, ami azt jelenti, hogy kísérletezéssel, próbálkozásokkal, azaz a korábbi tapasztalataink alapján igyekszünk megoldani a problémát. Az algoritmus ezzel szemben a folyamat esszenciájának leírására törekszik. Utóbbi abban különbözik a heurisztikától mint tapasztalatok esetleges halmazától, hogy addig tökéletesíti a folyamatot újabb és újabb prototípusok tesztelésével, amíg egy olyan kódot nem kap végezetül, amivel az utána bármikor, bárki számára egyszerűen megismételhető. Egy egyszerű példával élve, a heurisztika olyan, mintha egy ételt újra és újra, mindig kicsit másként, a tapasztalatainkra hagyatkozva készítenénk el. Az algoritmus pedig ugyanezt jelentené azzal a különbséggel, hogy leírjuk a receptet, és minden főzésnél dokumentáljuk a tapasztalatainkat, változtatunk a leíráson, amíg végül meg nem kapjuk a tökéletes módszert az étel elkészítéséhez.

A tölcsér-ábra analógiáján mindez így fest: a tölcsérbe problémákat, rejtélyeket öntünk, és a heurisztika a tölcsér szélesebbik, míg az algoritmus a vékonyabbik részének feleltethető meg. Vetítsük ki most mindezt egy cég működésére egy vezető szemszögéből nézve! Ön kit választana az igazgató helyében? A heurisztikus problémamegoldó kollégát, akinek a probléma megoldására rendelkezésre álló tudástára csak a fejében, a korábbi tapasztalataiból származó ismereteiben létezik. Vagy az algoritmus módszerével dolgozó munkatársat, aki mások számra is értelmezhető és elsajátítható, letisztult „recepteket” alkot meg a problémák megoldására? Martin professzor könyvében az utóbbi mellett teszi le a voksát – mint a műve címében szereplő „garantált versenyelőny” egyik kulcsmozzanata mellett. A heurisztika szerinte csak eltömíti a tölcsért anélkül, hogy eljutnánk a rejtélyek hatékony megoldásához.

A Tudástölcsér-modell csupán egy a sok közül azoknak a lehetőségeknek a bemutatására, amelyek a Design Thinking módszertanához tartoznak, és amelyek gyakorlata szignifikáns eredményeket mutat a vállalkozások sikerének növelésében. Ahogyan a példa is mutatja, a design gondolkodás nem pusztán a termékfejlesztés folyamatára és az ügyfelekkel való hatékony kommunikációra terjed ki, hanem a vállalat működésének egészére a vezetői döntésektől kezdve a kollégák közös munkájáig.

Design gondolkodással versenyelőnyre tehet szert

Összegzésként: a design gondolkodás alapelveire épülő vállalkozás legnagyobb versenyelőnye a többivel szemben, hogy jobban megérti és kiszolgálja a mindenkori fogyasztói igényeket. Hiszen figyelmét már a termék vagy szolgáltatás megszületése előtt az emberi igényekre összpontosítja. Ez az ügyfélközpontú szemléletmód már eleve óriási előnyt jelenthet, hiszen alapja a rugalmasság és a folyamatos interakció az ügyféllel. A tervezői gondolkodás másik alapvető előnye a vállalkozás gyakorlatában, hogy teret enged az innovációnak, a forradalmi újításoknak azáltal, hogy kilép a megszokott keretek közül. Sőt, kifejezetten keresi az új megoldásokat és ötleteket, illetve ezek gyakorlati megvalósítását.

Rohamos tempóban gyorsuló világunkban mindezek a szempontok hatalmas előnyhöz juttathatnak egy vállalkozást az üzleti életben. Ezért vezetőként hasznos lehet részletesebben is utána olvasni a témának, vagy akár kipróbálni a design thinking módszertant.

A cikk második részét a tervezői gondolkodás címszó alatt találja.

Amennyiben van olyan témája, melyhez igénybe venné a design thinking gondolkodás módszertanát, készséggel állok rendelkezésére a workshop moderálásban.  Kérjen ajánlatot design thinking workshopra: kranitz.eva@vezetofejlesztes.hu

 

Kránitz Éva, MBA

„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”