Telefon: +36 70 6363 538

Hogyan kérjünk elnézést?Senki sem tökéletes, nincs olyan ember, aki ne követne el olykor hibákat, ezért jó, ha megtanuljuk, hogyan lehet elnézést kérni. Ha nem kérünk elnézést, amikor hibázunk, az munkahelyi környezetben rossz fényt vethet ránk. Megmutatom, miért olyan lényeges ez, és átvesszük a helyes lépéseket.

Az elnézéskérés két kulcsfontosságú tényezőt foglal magába:

  • Megbánásunk, lelkiismeret-furdalásunk kifejezését az elkövetett tett vagy helytelen viselkedés miatt.
  • Annak a ténynek az elismerését, hogy valakinek kárt okoztunk, valakit megsértettünk ezzel.

Igaz, sokszor nem könnyű elnézést kérni, mégis van, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy visszanyerjük a másik bizalmát, jóindulatát velünk szemben.

Miért kérjünk elnézést?

Rengeteg oka lehet annak, amiért valaki kiérdemelheti, hogy őszintén elnézést kérjünk tőle. Ilyenkor az elnézéskérés lehet az első lépés, amivel újra felépíthetjük megromlott viszonyunk alapjait. Elnézésünkkel elismerjük, hogy nem a megfelelő módon viselkedtünk, és ilyenkor visszajelzést kaphatunk arról, pontosan mi volt elfogadhatatlan abban, amit tettünk. Ennek az a legnagyobb előnye, hogy tanulhatunk belőle a jövőre nézve.

Ha őszintén elnézést kér valakitől, azzal azt kommunikálja, hogy felelősséget vállal a tettéért, beismeri a hibáját. Ha lelkiismeret-furdalás gyötri viselkedése miatt, meg fog könnyebbülni azáltal, hogy tisztázza a helyzetet.

Az emberi kapcsolatok törékenyek. Ez ugyanúgy igaz a munkatársi és üzleti kapcsolatokra, mint a magánéletben. A munkahelyi karrierünkben sokszor kulcsfontossága lehet annak, hogy megtegyük az elnézéskérés gesztusát megsértett munkatársunk vagy felettesük felé. Ha vezető beosztásban vagyunk, akkor sem szabad azt hinnünk, hogy kivételt képezünk ez alól. Negatív, mérgező hatása van a csapatunkra nézve, ha nem vagyunk képesek belátni a hibáinkat és vállalni a felelősséget értük.

Miért nehéz elnézést kérni?

A fenti nyomós érvek ellenére vajon miért van az, hogy egyesek mégsem szánják rá magukat sosem az elnézéskérésre? A választ legtöbbször a bátorság hiányában kell keresni. Amikor ugyanis valaki beismeri azt, hogy hibázott, alárendelt szerepbe helyezi magát, és támadási felületet biztosít másoknak a bírálatra. Vannak olyanok is, akiknek a szégyenérzet és a lelkiismeret-furdalás miatt megy nehezen szemtől szembe odaállni az elé, akit megsértettek.

Elnézéskérés négy lépésben

Az alábbiakban Steven Scher és John Darley pszichológusok javaslatait ismertetem, akik az elnézéskérés helyes menetét négy lépésben írják le.

1. lépés: A sajnálat kifejezése

Az elnézéskérésnek a „sajnálom” vagy az „elnézést kérek” mágikus szavakkal kell kezdődnie, hiszen ezzel tudjuk kifejezni azt, hogy elismerjük a hibánkat. Fontos, hogy a szavaink őszinték legyenek, hiszen a másik fél csak akkor fogja elfogadni az elnézéskérésünket, ha hitelesnek gondolja azt.

2. lépés: Felelősségvállalás

Ennél a lépésnél az a leglényegesebb, hogy mennyire tudjuk őszinte átéléssel tolmácsolni a sértett fél felé a megbánásunkat. A legjobb, amit tehetünk, ha beleképzeljük magunkat a másik helyébe, és ténylegesen meg is fogalmazzuk azt, hogy mivel bántottuk meg. Pl.: „Elnézést kérek a viselkedésem miatt, biztosan nagyon rosszulesett neked, hogy a megbeszélésen durva hangot engedtem meg magamnak veled szemben az egész csapat előtt.”

3. lépés: Kompenzáció

A megbocsátás folyamatát segíthetjük, ha nemcsak elnézést kérünk, hanem felajánlunk valami kompenzációt is a másiknak. Bánjunk viszont óvatosan ezzel, hiszen azzal csak rontunk a helyzeten, ha olyat ígérünk, amit később esetleg nem tudunk megtartani.

4. lépés: Kifejezzük a szándékot arra, hogy változtatunk a viselkedésünkön a jövőben

Végül, a legjobb lezárása az elnézéskérésnek, ha megígérjük, hogy többet nem fordul elő hasonló eset. Nem úgy, mint ahogyan a gyerekektől általában elvárják, hanem felnőtt módjára, például: „Igyekszem elkerülni a jövőben, hogy felemelem a hangomat.” Ezzel a másik tudtára adjuk, hogy az elnézéskérésünket nem üres formalitásként gondoljuk, hanem valóban törekszünk arra, hogy a jövőben változtassunk a viselkedésünkön.

Mit ne tegyünk ahhoz, hogy elnyerjük a másik fél bocsánatát

A megbocsátás egy folyamat, ami legtöbbször nem következik be azonnal, amikor valakitől elnézést kérünk. Legyünk türelmesek, adjunk időt a másik embernek arra, hogy mérlegeljen.

Sokan hajlamosak elnézéskérés közben elkezdeni mentegetőzni, és megmagyarázni, miért viselkedtek úgy, ahogy, mi a magyarázata annak, hogy hibáztak. A kifogások és magyarázatok hajtogatása azonban csak ritkán váltja ki a másik ember megértését, empátiáját. Ha például csúnyán beszélek valamelyik kollégámmal, arra nem mentség, hogy magánéleti problémáim vannak. Fölösleges mentegetőzni, a legjobb, ha egyszerűen csak belátom, hogy hibáztam, és elnézést kérek érte.

Tipp: Ha nem vagyok biztos benne, hogy a helyes módon fogom előadni a mondandómat, sokat segíthet, ha előtte leírom egy papírra, vázlatpontokba szedve. Azzal, hogy megtervezem magamnak a forgatókönyvet, azt érem el, hogy magabiztosabb leszek, és zavaromban nem mondok olyat esetleg, amivel tovább rontom a helyzetet.

Bocsásson meg 77-szer

Mi a helyzet, ha mi neheztelünk valakire? Elgondolkodtató megközelítést olvastam egyszer egy spirituális írásban a megbocsátásról: Megbocsátani annyit jelent, mint „azt választani, hogy valakit megszabadítasz azoktól az érzékelésektől, amelyeket rá vetítettél”. Azaz, megbocsátjuk magunknak a saját kivetítéseinket, amivel valójában önmagunkat gyógyítjuk. Mert amit nem bocsátunk meg másoknak, az nem nyer bocsánatot bennünk sem, azaz teherként hurcoljuk magunkban.

Ha hasznosnak találta az írást, kérem ossza meg ismerőseivel, munkatársaival vagy barátaival.

Kránitz Éva, MBA

„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”