Telefon: +36 70 6363 538

Karrierváltás negyvenes éveinkben

Karriervaltas

A férfiak és a nők gyakran eltérő szakmai életutat járnak be, azonban van egy időszak, általában a negyvenes éveink tájékán, amikor hasonló választások előtt állunk. Kutatások szerint az emberek 75%-a azt érzékeli ekkor, hogy fordulóponthoz érkezett az élete, gyakran éppen karrierje tekintetében. A kihívást az jelenti, hogy újraértékeljük, mi fontos igazán a számunkra. Miben hiszünk, s hogy képesek legyünk életvitelünket és szakmai pályafutásunkat olyan irányba fordítani, mely jobban megfelel belső igényeiknek.

Karrieren mit értünk ma?

Karrieren vagy szakmai életúton ma már nem kizárólag azt értjük, hogy felemelkedünk egy szervet képzeletbeli ranglétráján, Sokkal inkább kompetenciáink körének szélesítését és elmélyítését, végső soron pedig személyiségünk kiteljesítését. A szakmai életút sokféleképpen bontakozhat ki. Vannak, akik egy adott szakterületen lépésről lépésre haladnak és szakértői vagy vezetői karriert választanak, mások nagy ívű váltások során bontakoznak ki. Egyesek a váratlanul adódó lehetőségeket kihasználva gyors vagy éppen sajátos életpályát járnak be.

A nők karrierjének alakulásában a családalapításnak jelentős szerepe van. Egy 2007-ben végzett, átfogó nemzetközi felmérés szerint a nők úgy látják, hogy szakmai életútjuk kiteljesítésének szempontjából korlátozottabb lehetőségekkel rendelkeznek, mint férfi társaik. Főként azért, mert a gyermekneveléssel járó feladatok leginkább rájuk hárulnak, s ez figyelmet, energiát és időt von el szakmai karrierjük gondozásától. (Forrás: Accenture)

30-as éveink végére meghozzuk életünk nagy döntéseit

A férfiak és a családot nem vállaló nők általában harmincas éveik közepére megtalálják a lehetséges munkatevékenységek sokféleségében azt a területet, melyben megvalósíthatják szakmai céljaikat, fejleszthetik szaktudásukat és kibontakoztathatják képességeiket. A gyermeket vállaló nők számára elsősorban a család jelentheti a központi életterületet. Lehet, hogy szakmai pályafutásuk egy időre háttérbe szorul. Előmeneteli lehetőségeik talán korlátozottak, a családi ügyek koordinálása azonban kiváló lehetőséget nyújt számukra, többek között szociális kompetenciáik és szervezőkészségük fejlesztésére, melyeknek később szakmai pályafutásuk során is hasznát vehetik.

Akár férfiak vagyunk, akár nők, harmincas éveink végére valószínűleg már meghoztuk életünk komoly döntéseit. És, kialakítottunk bizonyos struktúrákat (például munkahelyi és családi környezetünket), melyekbe lassan kezdünk “belegyökerezni”. Elképzelhető, hogy személyiségünk bizonyos területei előtérbe kerültek, más területeket viszont hanyagoltunk. Azok a helyzetek, amelyek támogatók vagy éppen kihívást jelentők voltak fiatalabb éveinkben, életünk ezen időszakában esetleg korlátozóvá, unalmassá, sőt akár nyomasztóvá is válhatnak. Lehetséges, hogy olyan szakmát választottunk, melyet korábban kielégítőnek éreztünk. Mostanra azonban már nem felel meg annak az embernek, akivé azóta lettünk.

40 éveink belső lázadása

Ilyenkor valódi, belső énünk fellázad azok ellen a helyzetek ellen, melyekbe belekényszerítettük magunkat. Általában biztonságunk keresése, a társadalom vagy szűkebb környezetük elfogadása miatt. Ez a belső lázadás sokféle “álruhában” megnyilvánulhat. Lehet, hogy erős nyugtalanságot érzünk, alvászavaraink vagy rémálmaink vannak, vagy éppen látszólag váratlan, akár sokkszerű élményekkel kell szembenéznünk. Ezeket a helyzeteket gyakran a munkaadónk közvetíti felénk. Oly módon, hogy például felmond nekünk, mert fiatalabb, jobb képességekkel rendelkező munkatársakat kíván alkalmazni.

Az is lehet azonban, hogy mi magunk hagyjuk ott a céget, mert elegünk lesz a “mókuskerékből”, melyben már jó ideje pörgünk. Ha nők vagyunk, a családalapítás miatt esetleg teljesen háttérbe szorítottuk szakmai ambícióinkat, amivel bizonyos én-részeinket hosszú időn át megtagadtunk. Mindegy, hogy az események okozói vagy elszenvedői vagyunk. A lényeg, hogy vagy mi robbantjuk fel és feszítjük szét a körülöttünk lévő kereteket, vagy “találunk valakit”, aki ezt helyettünk megteszi, s ekkor olyan helyzetbe kerülünk, ahol a fennálló struktúra belátható okok nélkül omlik össze.

Vannak, akik a rögzült struktúrák eme szétfeszítését drámaian élik meg, mások csendesen, de ez utóbbi eset is jelentékeny és transzformáló. Ez a mélylélektani folyamat áll a harmincas éveink végén induló és a negyvenes éveink közepéig tartó életszakasz hátterében, melyet gyakran ún. életközepi krízisnek neveznek. Valójában azonban ez egy lehetőség és egyben fordulópont, amely egy magasabb szintű én-kifejezést sürget, és esedékessé teszi legszemélyesebb prioritásaink újrarendezését. Ilyenkor felmerülhetnek bennünk a következő kérdések:

  • „Megfelel-e a jelenlegi munkám annak a személynek, akinek itt és most érzem és gondolom magam?”
  • „Ez volna az élet?”
  • „Éltem én egyáltalán igazán?”
  • „Mi a helyzet a fiatalkori vágyaimmal, melyeket lassacskán, évről évre elnyomtam miközben a megélhetéssel és biztonsággal voltam elfoglalva?”
  • „Milyen mélyebb értelme volt eddig és lehet a jövőben az életemnek?”

Újraértékeljük mi fontos a számunkra igazán

A kihívás tehát az, hogy az életünk különböző területein – beleértve a szakmai utunkat – újraértékeljük, mi fontos igazán a számunkra, miben hiszünk és az életvitelünket olyan irányba változtassuk, amely jobban megfelel a belső igényeiknek. Választások előtt állunk, s ez szakmai téren eddigi pályánk módosítását vagy akár egy teljesen új út választását is jelentheti. Döntéseinket befolyásolja többek között, hogy milyen családi mintákat hozunk, az életünk korábban miként alakult. És, hogy sikerült-e a fejlődésünket és kibontakozásunkat szolgáló módon továbblépnünk a korábbi életfázisokból. A változtatással járó nehézségek mélysége attól függ, hogy érzelmeink és identitásunk fejlődése korábban milyen mértékű zavart szenvedett és mennyire erősen tér el az életvezetésünk a vágyainktól.

Egy 1995-ben, Bejian által végezett felmérés szerint azok az emberek, akik a pályafutásuk korai szakaszában inkább szakmai céljaikat részesítették előnyben, életük közepén a bensőségesebb kapcsolatok (párkapcsolat, család, gyermeknevelés) felé fordulnak. Míg azok, akiknél ez a szempont volt korábbi választásuk alapja, a személyiségük integrálása, szakmai életük újraindítása vagy erősítése jelenti az új kihívásokat. Utóbbi helyzet elsősorban a nőkre vonatkozik, s azok számára könnyebb. Illetve azok élik meg nagyobb eséllyel az elégedettség és harmónia állapotát, akik életük korábbi szakaszában egyszerre többféle feladatot éreztek fontosnak, s ha nehezen is, de össze tudják egyeztetni a munka, a karrier, az anyaság és a feleség szerepköreit.

Átrendeződés

Negyvenes éveinkben tehát jelentős átrendeződési folyamat zajlik mindannyiunkban. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy olyan döntéseket hozzunk és olyan változtatásokat valósítsunk meg, melyekkel közelebb kerülhetünk önmagunkhoz és egy kiteljesedettebb életet élhetünk. Vannak, akik pályát módosítanak és teljesen új területek felé indulnak el. Mások közösségi szolgálatot vállalnak, új hobbiba kezdenek, vagy mély, intim kapcsolatokat teremtenek. Sokan komoly önismeretre tesznek szert, melynek köszönhetően megtalálják életük értelmét. Az “életközepi krízis”, ez a sokak számára nyugtalanító és aggodalmat keltő időszak, tehát nem válság, hanem elsősorban lehetőség, mely számtalan, kifejezetten pozitív megoldást kínál. Nem kérdés, hogy bátorságra van szükség az önmagunkkal való őszinte szembenézéshez és a változtatáshoz, de tapasztalatból tudom, megéri, hiszen amit nyerhetünk az az önmagunkra találás és egy teljesebb élet lehetősége.

Felhívom a figyelmét, hogy a fenti írás szerzői jogi védelem alatt áll. Terjesztése kizárólag a szerző előzetes hozzájárulásával és csak az eredeti tartalommal lehetséges!

Karrierváltással kapcsolatos írásokat a www.karriervaltas.hu oldalamon található karrierváltás blogban olvashat.

 

Kránitz Éva, MBA

„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”