Az agilis szervezet felépítése a gyorsuló és összetettebbé váló világunkban egyre több cég számára a növekedés (vagy éppen az életben maradás) feltétele.
Cikkem segít felkészülni az alapvető változtatásokra, amely agilisabbá teszi a szervezetüket.
Az agilis vezetői kompetenciák olyan ismeretek, készségek, hozzáállás és személyiségbeli jellemzők összessége, amelyekre egy agilisen működő cégnél betöltött vezetői szerepben szükségünk lehet.
Hogyan gondolhatjuk újra szervezetünk kultúráját Stanley McChrystal, egykori katonai magas rangú vezetőnek – a maga nemében felforgatónak nevezhető – vezetési tapasztalatai alapján.
S. McChrystal tábornok az iraki al-Kaidával szemben vezetett elit katonai csapatot Irakban és Afganisztánban 2004–2011 között.
Bár még sok helyen gyerekcipőben jár a szervezetek struktúrájának átalakítása a jelen kihívásainak megválaszolására, világosan látszik, hogy elindult egy változási folyamat.
Úgy tűnik, a szervezeti agilitás a válasz az egyre inkább gyorsuló versenyhelyzetre, a felforgató technológiákat alkalmazó új piacbelépők megjelenésére, a vásárlói szokások kiszámíthatatlan változására, és nem utolsósorban a jogszabályi változások lekövetéséből adódó kihívásokra.
Csak egy agilis szervezet képes mindezekkel lépést tartani, és gyorsan alkalmazkodni.
Ismerkedjünk meg az agilis vezetői gondolkodásmód egy úttörő képviselőjével, Nelson admirálissal, aki brit haditengerész volt és 1805-ben Napóleon francia–spanyol flottája ellen harcolt.
Az esélyek nem a briteknek kedveztek, de olyan ütőkártyájuk volt, amit a hadtörténelem egyik legforradalmibb és legeredetibb terveként tartanak számon.
Ön szerint milyen a karizmatikus vezető? Ki az, akire azt mondaná, hogy ő egy karizmatikus személyiség? Milyen jellemvonásokkal rendelkezik? Mit tanulhatunk egy karizmatikus vezetőtől?
„Mi az, amit te csinálsz? Nem tudsz programozni, nem vagy mérnök, sem formatervező, egy szöget sem tudnál beverni a falba. Akkor miért olvasom naponta tízszer, hogy Steve Jobs egy igazi zseni? Mi az, amit te csinálsz?” – halljuk a Steve Jobs-film egyik szívszorító jelenetében.
Az önmenedzselő szervezeteket más néven önirányító, felszabadító, úttörő, önszerveződő, agilis vagy újító szervezeteknek, szabadságalapú kultúráknak is nevezik.
Ellentétben a hagyományos szervezetekkel, amelyek olyan terek, ahol leginkább az egónkat próbáljuk sikertelenül hajszolni lelkünk legmélyebb vágyai számára barátságtalan közegben.
Ezeken a munkahelyeken az emberek gyakran racionális, férfias és egocentrikus maszkot viselnek, és elvágják maguktól az érzelmeiket, feminin oldalukat. Nem figyelnek a belső hangjukra, a vágyaikra és a lelkükre.
Lehetséges-e olyan szervezetet létrehozni, ahol a munka értelmes és örömteli, miközben a teljesítmény is magas szintű?
Sokan érezzük, hogy a szervezetek mai működése, működtetése mélységesen korlátozó. A hierarchikus piramisszervezetek idejétmúltak, új típusú és agilis szervezetekre van szükség.
Olyan munkahelyekre, ahol értelmes cél érdekében működünk együtt szövetségesként, és kibontakoztathatjuk a bennünk lévő potenciált.
Az újító szervezetek éppen ilyenek, úttörők.
Előfutárai lehetnek azoknak a szervezeteknek, amelyek most indultak el az agilitás útján.