Telefon: +36 70 6363 538

Vezetői önreflexióGnóthi szeauton – Ismerd meg önmagadat!

A Szókratésznak tulajdonított idézet az ókorból származik, és ma is megállja a helyét, hiszen ez az alapja annak, hogy megértsük motivációinkat, értékrendünket, gondolkodásunkat, viselkedésünket és érzelmeinket.

Szókratész beszélgetve tanított, de nekünk is megvan az a nagyszerű lehetőségünk, hogy rengeteg hasznos információhoz jussunk saját magunkról, ha bizonyos kérdésekre átgondoljuk a saját válaszainkat. Nem is gondolnánk, hogy mennyi mindenre rávilágít egy jól megfogalmazott kérdésre adott őszinte válaszunk.

Az őszinteség elengedhetetlen feltétele saját magunk megismerésének. A jó hír azonban, hogy az őszinte válaszainkat csak mi ismerjük, maradhat is a mi titkunk, ha akarjuk.

Mit jelent a vezetői önreflexió?

Az önreflexió nem más, mint az önmagunkról szóló gondolkodás, vizsgálódás és önellenőrzés. Ha ezt vezetői szerepünkben tesszük, akkor azt jelenti például, hogy időt engedünk magunknak arra, hogy végiggondoljuk, milyen vezetők vagyunk, miben vagyunk kompetensek, erősek, viselkedésünkkel hogyan hatunk másokra, min volna érdemes változtatnunk, hogy könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban elérjük a céljainkat, vagy eredményesebbek legyünk.

Miért van szükség önreflexióra?

A nagy filozófusok (Konfuciusztól kezdve Szókratészen át Platónig) már több ezer éve is hangsúlyozták, hogy vezetői pozíciókban különösen fontos az önreflexió. A mai kutatások ezzel szemben azt mutatják, hogy ez az a tevékenység, amelyet a vezetők legkevésbé kedvelnek. Pedig, mint az alábbi kutatás is mutatja, számos pozitív hozadéka van, lássuk, melyek ezek.

Lanaj tanulmánya egy vezetőkből álló csoportot vizsgált két héten keresztül. A munkanapok felében a vezetők reggel önreflexióval kezdték a napot, és leírtak három olyan személyiségbeli tulajdonságot, képességet, készséget, eredményt, melyeket pozitívnak értékeltek saját magukkal kapcsolatban és melyek szerintük jó vezetővé tették őket. A többi napokon a vezetők a vezetéshez nem kapcsolódó tevékenységekről írtak. Azokon a napokon, amikor önreflexiót végeztek, kevésbé érezték kimerültnek magukat, lelkesebbek voltak, és arról számoltak be, hogy pozitív hatást tudtak gyakorolni a környezetükre. Egy másik kísérlet feltárta, hogy azoknál, akik vezetőként gondolnak magukra, a kísérlet sokkal erőteljesebb eredményeket hozott, mint azoknál, akik nem vezetői munkakörben dolgoznak.

Mi az önreflexió célja?

A kutatás eredményeiből kikövetkeztethető, hogy az önreflexió célja lehet az például, hogy a segítségével növeljük az energiaszintünket, motiváltabbá váljunk, és nagyobb hatást gyakoroljunk a munkatársainkra.

A vezetői önreflexió segíthet bennünket abban is, hogy új dolgokat fedezzünk fel magunkban, azáltal mélyítheti a vezetői önismeretünket. Tudatunk felszínére hozhatunk dolgokat, ami által tudatosabb vezetőkké válunk. Végső soron tanulhatunk, fejlődhetünk az önreflexió által.

Mire reflektáljunk?

Most, hogy már értjük, mit is jelent az önreflexió, és miért van rá szükségünk, nézzük, mit tehetünk gyakorlati síkon, hogyan alkalmazzuk a mindennapokban. Mire reflektáljunk egyáltalán, és hogyan? Például az alábbiakra, ami nem egy teljes lista, kezdetnek azonban megteszi.

1. Személyes ambíciónk, motivációink és céljaink
2. Értékrendünk
3. Személyiségünk
4. Hiedelmeink & gondolkodásmódunk
5. Érzelmi intelligenciánk
6. Sikereink és kudarcaink

1. Személyes ambíciók, motivációk és célok

Önreflexióval feltárhatjuk, hogy milyen ambícióink vannak, ezek miből táplálkoznak, és végső soron mit is akarunk elérni vezetőként.

Időről időre érdemes magunknak feltenni az alábbi kérdéseket:

  • Ambíciók – Mire vágyom vezetőként igazán?
  • Motivációk – Mi motivál?
  • Célok – Mit szeretnék elérni?

Miért fontos ezekre a kérdésekre választ adni? Tudatosíthatja például, hogy melyek az alapvető mozgatórugói. Ezek a beépített személyes hajtóerők lelkesítik és teszik majd örömtelivé a munkáját, és akkor is működnek, ha elfárad, mert tovább hajtják és átsegítik a nehezebb szakaszokon is.

2. Értékrendünk

Saját értékrendünk végiggondolása is jó, ha rendszeres tevékenységünkké válik. Miért? Értékrendünk nagyban meghatározza a reagálásunkat, viselkedésünket, és az értékrendünkkel mutathatunk példát az egész szervezet számára. Az értékrendünk sokszor tudatalatti szinten marad. Tegyük tudatossá.

  • Alapértékrend – Mi fontos számomra igazán? Milyen dolgok, emberek, tulajdonságok?
  • Szervezeti értékrend – A szervezetben, ahol dolgozom, mi számít igazán? Ne a marketingcélú értékekre gondoljon, amit plakáton a falra függesztettek (hacsak nem tényleg élik azokat), hanem a valósakra.
  • Saját és szervezeti értékrend összevetése – Mennyire van fedésben a kettő?

3. Személyiségünk

Jó, ha tudjuk, hogy milyen személyiségtípusba tartozunk. Alapszinten például: introvertált vagy extrovertált vagyok-e?

A vezetőknek meg szoktam tanítani a különböző archetípusokat, amelyekből a személyiségünk összeáll. Az archetípusok minden emberben benne rejlő alapvető, mindenki számára könnyen felismerhető mintázatok, más néven sémák, melyek világszerte ugyanazzal a jelentéstartalommal bírnak.

Az ön személyisége milyen archetípusokból áll össze? Ki ön? Radikális lázadó, vagy a szabályozás és a törvények embere, inkább gazdatípus vagy inkább varázsló és hivatalnok egyszerre. Mely oldala kerül reflektorfénybe és árnyékba munkája során?

Az önreflexió során tudatosíthatjuk ezeket és személyiségünk legfőbb pozitív és negatív jellemvonásait. Azért fontos ezek ismerete, mert általuk mélyebb önismeretre tehetünk szert. Nem utolsósorban pedig jobb emberismeretre, ami segít bennünket a másokkal való kommunikációban és együttműködésben.

4. Hiedelmeink és a gondolkodásmódunk

Érdemes mélyebb szinten is betekintést nyerni a saját hiedelmeinkbe, beállítódásunkba. Sokan meglepődnek, amikor ezt megteszik, különösen akkor, amikor megértik az összefüggéseket a hiedelmeik és a gondolkodási hibáik között.

Többnyire mérnök vezetőkkel dolgozom, akiknél például a maximalizmus elég gyakori. Nem tudják, hogy a maximalizmus („maximálisan kell teljesítenem, különben el leszek utasítva”) mögött általában az a tévhit áll, miszerint ha valami nem tökéletes, akkor az értéktelen.

Vannak olyan tudattalan hiedelmeink, amelyek segítenek, vagy éppen ellenkezőleg, hátráltatnak bennünket abban, hogy sikeresek és elégedettek legyünk a munkánkban és az életben.

Önnek milyen hiedelmei vannak, és hogyan befolyásolják önt?

5. Érzelmi intelligenciánk

Az érzelmi intelligencia kifejezést Daniel Goleman nevéhez kötjük, aki szerint az érzelmi intelligencia azt a képességet jelenti, hogy

1. felismerjük és megnevezzük saját érzelmeinket, és megértjük a kapcsolatot a gondolataink, érzelmeink és tetteink között;
2. kezeljük az érzelmeinket, azaz képesek vagyunk ellenőrzést gyakorolni felettük;
3. önmotiválással, tudatosan olyan érzelmi állapotba tudunk kerülni, amellyel elérjük a céljainkat;
4. mások érzéseit felismerjük, megértjük, és érzékenyen reagálunk azokra, befolyásoljuk azokat;
5. kielégítő kapcsolatokat hozunk létre és tartunk fenn.

Ebből a fenti definícióból azonnal adódnak is a kérdések, amelyeket magunknak feltehetünk. Például: Felismerem-e a saját érzelmeimet? Értem-e, mit üzennek a számomra? Tudom-e azokat kezelni? Képes vagyok-e olyan érzelmi állapotba kerülni, amelyre a céljaim elérése érdekében szükség van? Felismerem-e mások érzelmeit? Képes vagyok-e ezekre érzékenyen reagálni?

6. Sikereink és kudarcaink

Rendkívül fontosnak tartom, hogy tanuljunk a sikereinkből, és persze a kudarcokból is. Például, őszintén gondoljuk át, mit tettünk, ami sikerre vezetett, mi volt a mi részünk ebből. Mi az, ami mások része? Mit csináltunk kimondottan jól? Miben voltunk hatékonyabbak, mint korábban? Hogyan győztük le a felmerülő akadályokat?

Kudarc feldolgozásához íme néhány kérdés: Mi volt miattam, más miatt vagy külső dolog miatt? Felkészültem -e rendesen? Igénybe vettem-e a rendelkezésemre álló erőforrásokat? Reális céljaim és elvárásaim voltak egyáltalán? Volt hasonló problémám korábban? Mi a fő tanulság az esetből? Hogyan tudom az ilyen jellegű sikertelenséget a jövőben elkerülni?

Azt szoktam mondani a vezetőknek, hogy fókuszáljanak elsősorban a pozitív dolgokra (pl. jellemvonásaikra, készségeikre, eredményeikre). Bár fontos, hogy reálisan lássuk a saját gyenge pontjainkat is. És persze a rossz tapasztalat is hasznos, ha annak tanulságát levonjuk, és a jövőben kamatoztatjuk. Mindenesetre legyünk konstruktívak.

Hogyan reflektáljunk vezetőként?

Érdemes bizonyos időközönként (akár mindennap vagy a hét végén) időt szánni az önreflexióra. Ezt az időt, még ha csak 10-15 perc is, javaslom, hogy írjuk be a naptárunkba, hogy váljék a napi-, hetirendünk részévé. Miért is? Nagyon sok pozitív hozadéka van. Emlékezzen csak a kutatásra, amiről a cikkem elején írtam!

Kísérletezhetünk az önreflexió különböző módjaival. Preferenciáinktól, tanulási módszereinktől, gondolkodásmódunktól függően különböző módokon végezhetjük az önreflexiót. Például, reflektálhatunk egyedül – fejben, papíron, one-note-ban, app segítségével. Használhatunk naplót is gondolataink és érzéseink feljegyzéséhez. Mások segítségét is kérhetjük (annak ellenére, hogy az önreflexió arra utal, hogy alapvetően magunk végezzük).

Ahogyan én csinálom…

Gyakran és több szempontból reflektálok. Egy aspektusa ennek az a típusú önreflexió, amit vezetőfejlesztés során végzek. Mit és hogyan csinálok?

Két listám van, amolyan csekklisták. Az egyikben olyan minőségi sztenderdek vannak felsorolva, amelyeket ha betartok, akkor reményeim szerint a vezetői coachingtalálkozóim professzionálisak lesznek. A másik lista a coaching hatékonyságára és eredményességére kérdez rá. Például: Mi volt ma a célom? Mit értem el ahhoz képest, amit terveztem? Mi nem működött? Mit csináljak másképpen, mire figyeljek a következő alkalommal?

Ezt utóbbi listát minden egyes vezetői coachingtalálkozó után átgondolom, míg a másikat egy vezetői coachingfolyamat során csak néhányszor, de akkor őszintén levonom a tanulságokat, amelyek beépítésérére utána figyelek.

Az önreflexió kulcsfontosságú mindannyiunk számára. Ha e folyamatban szükségünk van iránymutatásra, vagy valakire, aki a folyamaton végigvezet minket, nyugodtan kérjünk segítséget!

Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek olyan vezetői kompetenciákra szert tenni, amellyel tudatos vezetővé válhat.

Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.

Cikkeimet vezetők számára készítem abból a célból, hogy tudatosabb vezetővé váljanak és segíteni tudják a munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban.

Amennyiben ön az oldalamról gyűjt anyagot a saját cikkéhez, szeretném felhívni a figyelmét a szellemi tulajdon tiszteletben tartására. Kérem, amennyiben a cikkeimből írja a sajátját, úgy a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye, és tüntesse fel a forrást: vezetofejlesztes.hu

Kránitz Éva, MBA

„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”