Cikkemben összegyűjtöttem azokat a digitális technológiai trendeket, amelyekről egyre többet hallunk, de talán még nem igazán értjük őket.
Az új digitális technológiák gombamód szaporodnak, és egyre égetőbb a kérdés, hogy a cégek ezeket mennyire tudják átvenni és ezekből üzletileg profitálni.
Az egyik legnagyobb kihívás az új digitális technológiák megismerésében és a hozzájuk való alkalmazkodás nehézségében rejlik.
Internet of things (IoT), azaz a dolgok internete
Az IoT arra a sok ezer okos elektronikai eszközre utal, amelyeknek számtalan formája lehet, az okostelefontól kezdve az okos háztartási eszközökön át az ipari létesítmények hő-, mozgás-, fény- vagy fogyasztásérzékelő szenzoraiig.
Ezek az eszközök képesek adatokat küldeni és fogadni internetalapú hálózaton keresztül, és akár önmagukat is tudják tanítani anélkül, hogy emberrel lépnének kapcsolatba. Ezek az egymással összeköthető és egymással kommunikáló dolgok iparágakat fognak átalakítani, és várhatóan alig lesz olyan életterület, ahol ne jelennének meg.
5G
Az ötödik generációs mobiltechnológia nemcsak sokkal gyorsabb lesz és drasztikusan nagyobb sávszélességű, mint a jelenlegi, hanem késleltetés nélkül, valós időben tesz lehetővé kommunikációt. Ez nem is annyira a hagyományos internetes kommunikációnál válik érdekessé, hanem például sokkal inkább a gépek irányításánál.
Gondoljunk egy orvosi műtétet végző robotra, amit egy másik kontinensről irányítanak, vagy az önvezető járművekre, amelyeknek nagyon sok adatot kell valós időben értékelniük, hogy megelőzzék a baleseteket. Magyarországon már működnek 5G-s hálózatok, íme az 5G-s térkép.
Az 5G egészségre gyakorolt hatásairól itt olvashat:
Az 5G nagyon veszélyes „játék” – Mi az Igazság?
Big data
A big data összetett technológiai környezetet jelent (hálózat, hardver, szoftver), amely lehetővé teszi rendkívül nagy, gyorsan változó és nagyon változatos adatállomány feldolgozását.
Az alapgondolat az volt, hogy annyi digitális adat halmozódott fel, hogy azt már hagyományos eszközökkel nem tudjuk elemezni, és ezért át kellett alakítani az elemzésekhez használt eszköztárat. Így új adatgyűjtési és -feldolgozási technológiák születtek, melyekkel klasszikus adatbázisok nélkül tudunk nagy mennyiségű strukturálatlan adatot feldolgozni.
A nagy mennyiségű ügyféladat elemzése új felismerésekhez vezethet, ez új tudást jelent, ami alapján például személyre szabottan, új utakon tudjuk megszólítani az ügyfeleinket. Ha a gyártástechnológiában pl. szenzorok által gyűjtött adatokat dolgozunk fel vele, akkor új optimalizációs lehetőségeket tárhatunk fel. Számtalan lehetőséget rejt magában, aminek a kiaknázása a következő évek kihívása.
A big data egy alapvető szemléletváltozás kezdetét jelzi. Magunk mögött hagyjuk az ok-okozati összefüggések keresésének korszakát és a miértek keresését. Elég csak a „mi”-re koncentrálni: azaz megérteni, hogy mi van, mit mutatnak az adatok. Ahogyan a távcső lehetővé tette a világűr megismerését, a big data világunk újszerű értelmezésének a lehetőségét hozza el.
3D nyomtatás
A 3D nyomtatás egy már létező technológia, hasonló a kétdimenziós, papírra történő nyomtatáshoz, csak itt térbeli tárgyat nyomtatunk. Ellentétben a hagyományos termékek szokásos megmunkálásával, nem leszedjük a felesleges részeket egy darab nyersanyagról különféle megmunkáló eszközökkel (pl. esztergával), hanem vékony rétegek egymáshoz kötéséből építjük fel a formát, pl. műanyagból, porból, gumiból számítógépes tervezést követően.
3D-s nyomtatással elsősorban prototípusokat, modelleket készítenek, de találunk példát alkatrészekre és gyógyászati felhasználásra is. A sorozatgyártás akár egyedi tömeggyártásra is alkalmas lesz, a 3D-s nyomtatás alkalmazásával valós időben is.
Blockchain
Blockchain, azaz blokklánc technológia számomra legérthetőbb megközelítését Országh Örstől, a blockchain kompetenciaközpont képviselőjétől hallottam egy konferencián. Azt mondta, hogy úgy képzeljük el a blockchaint, mint egy borostyánkőből készült láncot, amelynek ha a láncszemeibe bekerül valami, akkor abból olyan zárvány képződik, ami örökre benne marad.
A blockchain egy új típusú adatrögzítési technológia, amely 100%-os biztonsággal garantálja, hogy amit benne tárolunk, az megváltoztathatatlan marad. A tranzakciókat ún. okosszerződésekben rögzítik, amit nem lehet meghamisítani, mivel a rendszer gyakorlatilag feltörhetetlen. Bármilyen nem rendeltetésszerű beavatkozásra a rendszer korrigálja magát.
Az összes tranzakciót, egységekre bontva, meghatározott méretű blokkok tárolják. Minden blokk tartalmazza az előző blokk címsorát, amely ismét egy sor tranzakciót tartalmaz és az elődjére mutat, és így tovább: innen a blokklánc elnevezés.
Ennek a digitális trendnek a meghonosodására leginkább a bankok, biztosítók, e-kormányzat, ellátási lánc, szerencsejáték, dizájnipar területein számíthatunk.
Felhő
Felhő a 2010-es évek egyik legismertebb digitális trendje. Nem annyira új, ennek ellenére beválogattam a listába, mert ez az internetalapú, digitális gazdaság motorja. Az idén volt olyan ügyfelem, aki nem tudta, hogy mit jelent pl. a dropbox, ami nem más, mint a felhőtechnológián alapuló online fájltárolási szolgáltatás. Hasonlóan felhőtechnológián alapul a Google Drive, az Apple iCloud és a Microsoft OneDrive is.
A bárhol, bármikor és bárkivel való kapcsolatteremtés élményét a felhőalkalmazásoknak köszönhetjük. Az információkat, melyek nem a számítógépünkön, hanem az internetes hálózaton tárolódnak, különböző eszközökről, pl. okostelefonról érjük el. Nem vagyunk tehát helyhez és eszközhöz kötve, a leveleinket elolvashatjuk a számítógépünkön, telefonunkon, és még más számítógépén és telefonján is, ha épp arról jelentkezünk be.
Mesterséges intelligencia
Mesterséges intelligencia (MI) meghatározása nem egyszerű, nagyon sok definícióval találkozhatunk, amelyek ráadásul köszönőviszonyban sincsenek egymással.
Így aztán a magyar Wikipediához fordultam, ahol a számos különböző megfogalmazásból végül egy számomra értelmezhetőt gyúrtam. Íme: a mesterséges intelligencia az informatika azon területe, amely az emberi intelligencia tulajdonságaihoz hasonló rendszerek fejlesztésére szakosodott.
Azaz, egy mesterségesen létrehozott tárgy (gép, program), ami képes hasonlóan viselkedni, mint egy természetes élőlény. Képes emberi beavatkozás nélkül, automatikusan válaszolni külső behatásokra, illetve képes tanulásra, azaz a viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni.
Ez a digitális trend sok különböző területet érint, pl. keresőalgoritmusok, gépi tanulás, robotika, beszédfelismerés stb.
Gépi tanulás
A gépi tanulás a mesterséges intelligencia olyan ága, rendszere, amely képes „tanulni”. A számítógép átrágja magát egy csomó adaton, majd a feltárt adatkapcsolatok alapján megírja a saját programját. A gépi tanulás általában két lépcsőből áll: előbb ismert adatokon gyakoroltatnak egy algoritmust, majd ráeresztik az új adathalmazra azzal a feladattal, hogy azokon is oldjon meg hasonló feladatokat.
A gépi tanulás egyik legáltalánosabb felhasználási területe a spam (kéretlen levelek) szűrője. Az algoritmust milliónyi előre kategorizált levél feldolgozására tanítják meg, ami magától kiszűri azokat a kulcskifejezéseket, amelyek jó szignálok lesznek majd ahhoz, hogy a beérkező levelekről a rendszer el tudja dönteni, hogy kéretlen, vagy sem.
Találkozhatunk még az ún. mélytanulás (deep learning) kifejezéssel is. Ez a gépi tanulás egyik leginkább lenyűgöző módszere. Mesterséges neurális hálózatokat használ, amelyekről annyit kell tudni, hogy ugyanolyan a működési elvük, mint az emberi agynak. Erre a módszerre épül az Apple Siri nevű beszédfelismerő alkalmazása, amit talán ön is ismer.
Robotok
Robotok végeznek a jövőben majd minden kiszámítható lépésekből álló olyan feladatot, amely könnyen algoritmizálható, legalábbis erre számít Martin Ford, a Robotok kora c. könyv szerzője (HVG Kiadó Zrt., 2013). Azt állítja, hogy a robotok programozására használható, nyílt forráskódú rendszer megjelenésével a robotika robbanásszerű fejlődésére számíthatunk.
A robotok különböző méretű, alakú és súlyú tárgyakat tudnak kezelni, mozgatni egyetlen vagy nagyszámú ún. multiroboteszközzel.
A robotgyártás várhatóan hamarosan tömegtermelésbe csap át, és nincs távol az a jövő, amikor robotokat foguk bérelni különböző feladatokra, pl. arra, hogy menjen el helyettünk egy kiállításra, fotózzon le mindent, amit lát, és gyűjtsön számunkra információkat a különböző kiállítási standokon.
Háromdimenziós képi látás
Háromdimenziós képi látás egy olyan fejlett vizuális érzékelő technológia, ami várhatóan szintén drasztikusan átalakít iparágakat, pl. a mezőgazdaságot, ahol a kézi munkák kiválthatók lesznek vele.
A gépi látás ugyanis lehetővé teszi, hogy például megkülönböztessék az érett földiepret az éretlentől, és az adatokat robotkarba továbbítva, az leszedje a gyümölcsöt, vagy a szőlőtőkét gépekkel metsszék meg. A földieperszedő gép Japánban már működik, 8 másodpercenként szed le egy epret, és éjszaka is képes dolgozni.
Chatbot
Chatbotok olyan mesterségesintelligencia-rendszerek, amelyeket emberi felhasználókkal folytatott párbeszédek szimulálására tanítanak be. Honlapokon találkozunk ezzel a szolgáltatással, amikor hirtelen felbukkan egy chatablak, amiben az „ügyfélszolgálatos” feltesz nekünk egy kérdést.
A cégek leginkább azért alkalmaznak chatbotokat, hogy gyorsan és költséghatékonyan tudják kiszolgálni az ügyfeleiket. Bankoknál és közüzemi szolgáltatóknál várhatjuk az elterjedésüket.
Amikor először találkoztam ilyennel, bevallom, azt hittem, ül valaki a másik oldalon, de amikor nem kaptam választ azonnal, rá kellett jönnöm, hogy nem egy emberrel van dolgom.
Kiterjesztett valóság
Kiterjesztett valóság (angolul augmented reality, AR) a valóság egyfajta virtuális kibővítése, amikor egy mobiltelefon kamerájával szétnézve vagy egy erre a célra létrehozott szemüveget használva virtuális elemeket vetítünk a valós környezetbe.
Ilyen pl. a Bixby Vision, egy valóságkiterjesztő szoftver, ami megtalálható egyes Google Android operációs rendszert futtató telefonokon. Arra szolgál, hogy a mobilunk kameráját az útra szegezve megjeleníti egy adott földrajzi hely környékén található Google Cégem helyeket, és megmutatja, mi a helyes irány a célpontunk megközelítéséhez.
A kiterjesztett valóságban mindig ugyanabban a térben maradunk, ahol vagyunk. Ellentétben a virtuális valósággal, ahol teljesen kizárjuk a valóságot, mivel arra a helyre kerülünk, ahol a játék vagy alkalmazás „játszódik”.
Ezek a digitális technológiai trendek önmagukban is nagy hatású innovatív vívmányok. Ha azt vesszük, hogy ezek most mind egy időben fejtik ki a hatásukat, akkor könnyen megérthetjük, hogy miért most jött el a negyedik ipari forradalom, más néven Ipar 4.0, amivel egyre többször találkozunk a sajtóban.
Vezetőkkel dolgozom, és a digitális technológiai trendek egyre gyakrabban kerülnek elő a beszélgetéseink során. Nem véletlenül, hiszen rájuk vár a feladat, hogy új digitális technológiákat kutassanak fel és építsenek be a folyamataikba.
Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek olyan vezetői kompetenciákra szert tenni, amellyel magabiztosan állhat az agilis transzformáció élére, bármilyen vezetői szerepkörben is van.
Írjon a kranitz.eva@vezetofejlesztes.hu-ra, vagy hívjon a 70 6363 538-as telefonszámon.
Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.
Írásaim saját szellemi termékeim, ezért kérem, ha felhasználja, azt a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye. Az eredeti tartalommal, a szerző és a forrás megjelölésével idézze, ahogy én is teszem.
