Telefon: +36 70 6363 538

Jóllét a munkahelyen

Jóllét-a-munkahelyenStratégia megfontolásból egyre több nagyvállalat vezet be új megoldásokat. A munkahelyi jóllét mérésére szolgáló indexeket és applikációkat, hogy lépést tartsanak és megfeleljenek az egyre nagyobb jelentőséggel bíró irányzatnak.

Ismerje meg a 2018-as trendet!

Jóllét a munkahelyen

A Deloitte által 2018-ban végzett Global Human Capital Trend (Globális Humántőke Trend) kutatás több mint 11 000 cégvezető és HR-szakember megkérdezése. Valamint napjaink vezető vállalatainak döntéshozóival készített interjúk alapján dolgozta fel és foglalta össze a jelen munkaerőpiacára jellemző világméretű trendeket.

Az alábbiakban a kutatás 4. trendjét mutatom be.

A munka és az azon túli élet nincsenek sarkosan különválasztva

Mára lejárt a „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” éles határokkal különválasztott életvitelideje. A munka és az azon túli élet nincsenek ilyen sarkosan különválasztva, így a vállalatok számára a fizikai, mentális, pénzügyi és spirituális jólléthez való hozzájárulás az egyik alapvető eszköz a foglalkoztatási politikában.

Mivel ez már egy jól bejáratott irány a vállalati stratégiákban, a Deloitte Globális Humántőke Trend kutatás elsősorban azokra a különbségekre fókuszált, amelyek a cégek részéről kínált programok és a munkavállalói elvárások között fedezhetők fel.

„A túlhajszolt munkaerő” fogalma már évek óta ismert és sürgető kihívás a munkaerőpiacon. Annak ellenére, hogy a vállalatok többsége elkezdte átalakítani juttatási rendszerét, kiszélesítve azt egy holisztikusabb és jóval nyitottabb szemléletben, a helyzet sajnos nemhogy javult volna, inkább tovább romlott.

Túlhajszoltság

A foglalkoztatottak több mint 40%-a nagy nyomás alatt dolgozik. Amely erőteljesen kihat a termelékenységükre, egészségükre és családi viszonyaikra.

A rugalmatlan időbeosztások és munkaidő, a megszámlálhatatlan mennyiségű mailek és üzenetek, és a kevés szabadság a legalapvetőbb pillérei a problémának.

Egy érdekes adat mindehhez a Deloitte ezredfordulós generációt feltérképező tanulmányából. Évtizedek óta először, a megkérdezett 19 évesek többsége gondolja úgy, hogy nem lesz „boldogabb” a szüleinél.

A vállalati juttatási rendszerek mára már nem csak az egészségmegőrző programokat és biztosításokat jelentik. Egyre nagyobb arányban jelennek meg a nagyobb teljesítményt lehetővé tevő, valamint a közösségi és érzelmi jóllétet támogató szolgáltatások.

A Deloitte Globális Humántőke Trend kutatás adatai szerint azonban nagyobb figyelmet kell fordítani arra is, hogy mi az, amit a munkavállalók igényelnek, ami az ő szemükben is érték. Ez alapján ajánlott fejleszteni és átalakítani a juttatások rendszerét.

A legjobban értékelt jólléti programok és eszközök

Felmérések szerint jelenleg a legjobban értékelt ilyen programok és eszközök. A diákhitel- támogatások, az önkéntesség és a helyi közösségi szervezetekben való tevékenységek ösztönzése.

Az ezredévfordulós nemzedék számára – akik mára már közel a felét alkotják az aktív munkaerőnek – sokkal fontosabbak a különböző önfejlesztő applikációk és szolgáltatások, mint a „baby boom” nemzedék tagjai számára. Ilyenek például a mindfulness és a kognitív viselkedésterápiás appok, az online személyiség- és szakmai coachingprogramok.

Erre a keresletre válaszképpen robbanásszerűen nő a vállalatok igényeit kielégíteni kívánó digitális jólléti piac. Több mint 2 milliárd dollárt fektettek be az elmúlt két évben a különböző online videók, applikációk és egyéb eszközök kifejlesztésébe. Amelyekkel támogatni kívánják a munkavállalói jóllét és egészség minél magasabb szintű elérését.

A juttatási rendszerek jólléti szolgáltatásokká való átalakítása mára már az üzleti stratégia részét képezi a vállalatok nagy többségének körében. A Deloitte Globális Humántőke Trend kutatás adatai is ezt igazolják.

A válaszolók mindössze 23%-a jelezte, hogy náluk csökkenteni tervezik a dolgozók egészségügyi hozzájárulását. Ezzel ellentétben a megkérdezettek 43%-a hisz abban, hogy a jólléti programok támogatják a vállalat célkitűzéseit. 60% szerint hozzájárulnak a munkaerő-állomány megtartásához, és 61% szerint a dolgozói hatékonyságot is növelik.

ÖSSZEFOGLALVA: A hagyományos juttatási rendszereken túl egyre hangsúlyosabb szerep jut a dolgozói jólléti programoknak és szolgáltatásoknak. A jövőben az üzleti stratégiák egyre fontosabb része lesz, hogy a vállalat hatékonyságát, a dolgozók elkötelezettségét, és a fiatal tehetségek megnyerését, megtartását biztosítani tudják.

Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek abban, hogy eredményesen fejlessze vezetői kompetenciáit és másokat inspiráló vezetővé váljon.

Kránitz Éva, MBA

„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”