Stratégia megfontolásból egyre több nagyvállalat vezet be új megoldásokat. A munkahelyi jóllét mérésére szolgáló indexeket és applikációkat, hogy lépést tartsanak és megfeleljenek az egyre nagyobb jelentőséggel bíró irányzatnak.
Ismerje meg a 2018-as trendet!
Jóllét a munkahelyen
A Deloitte által 2018-ban végzett Global Human Capital Trend (Globális Humántőke Trend) kutatás több mint 11 000 cégvezető és HR-szakember megkérdezése. Valamint napjaink vezető vállalatainak döntéshozóival készített interjúk alapján dolgozta fel és foglalta össze a jelen munkaerőpiacára jellemző világméretű trendeket.
Az alábbiakban a kutatás 4. trendjét mutatom be.
A munka és az azon túli élet nincsenek sarkosan különválasztva
Mára lejárt a „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” éles határokkal különválasztott életvitelideje. A munka és az azon túli élet nincsenek ilyen sarkosan különválasztva, így a vállalatok számára a fizikai, mentális, pénzügyi és spirituális jólléthez való hozzájárulás az egyik alapvető eszköz a foglalkoztatási politikában.
Mivel ez már egy jól bejáratott irány a vállalati stratégiákban, a Deloitte Globális Humántőke Trend kutatás elsősorban azokra a különbségekre fókuszált, amelyek a cégek részéről kínált programok és a munkavállalói elvárások között fedezhetők fel.
„A túlhajszolt munkaerő” fogalma már évek óta ismert és sürgető kihívás a munkaerőpiacon. Annak ellenére, hogy a vállalatok többsége elkezdte átalakítani juttatási rendszerét, kiszélesítve azt egy holisztikusabb és jóval nyitottabb szemléletben, a helyzet sajnos nemhogy javult volna, inkább tovább romlott.
Túlhajszoltság
A foglalkoztatottak több mint 40%-a nagy nyomás alatt dolgozik. Amely erőteljesen kihat a termelékenységükre, egészségükre és családi viszonyaikra.
A rugalmatlan időbeosztások és munkaidő, a megszámlálhatatlan mennyiségű mailek és üzenetek, és a kevés szabadság a legalapvetőbb pillérei a problémának.
Egy érdekes adat mindehhez a Deloitte ezredfordulós generációt feltérképező tanulmányából. Évtizedek óta először, a megkérdezett 19 évesek többsége gondolja úgy, hogy nem lesz „boldogabb” a szüleinél.
A vállalati juttatási rendszerek mára már nem csak az egészségmegőrző programokat és biztosításokat jelentik. Egyre nagyobb arányban jelennek meg a nagyobb teljesítményt lehetővé tevő, valamint a közösségi és érzelmi jóllétet támogató szolgáltatások.
A Deloitte Globális Humántőke Trend kutatás adatai szerint azonban nagyobb figyelmet kell fordítani arra is, hogy mi az, amit a munkavállalók igényelnek, ami az ő szemükben is érték. Ez alapján ajánlott fejleszteni és átalakítani a juttatások rendszerét.
A legjobban értékelt jólléti programok és eszközök
Felmérések szerint jelenleg a legjobban értékelt ilyen programok és eszközök. A diákhitel- támogatások, az önkéntesség és a helyi közösségi szervezetekben való tevékenységek ösztönzése.
Az ezredévfordulós nemzedék számára – akik mára már közel a felét alkotják az aktív munkaerőnek – sokkal fontosabbak a különböző önfejlesztő applikációk és szolgáltatások, mint a „baby boom” nemzedék tagjai számára. Ilyenek például a mindfulness és a kognitív viselkedésterápiás appok, az online személyiség- és szakmai coachingprogramok.
Erre a keresletre válaszképpen robbanásszerűen nő a vállalatok igényeit kielégíteni kívánó digitális jólléti piac. Több mint 2 milliárd dollárt fektettek be az elmúlt két évben a különböző online videók, applikációk és egyéb eszközök kifejlesztésébe. Amelyekkel támogatni kívánják a munkavállalói jóllét és egészség minél magasabb szintű elérését.
A juttatási rendszerek jólléti szolgáltatásokká való átalakítása mára már az üzleti stratégia részét képezi a vállalatok nagy többségének körében. A Deloitte Globális Humántőke Trend kutatás adatai is ezt igazolják.
A válaszolók mindössze 23%-a jelezte, hogy náluk csökkenteni tervezik a dolgozók egészségügyi hozzájárulását. Ezzel ellentétben a megkérdezettek 43%-a hisz abban, hogy a jólléti programok támogatják a vállalat célkitűzéseit. 60% szerint hozzájárulnak a munkaerő-állomány megtartásához, és 61% szerint a dolgozói hatékonyságot is növelik.
ÖSSZEFOGLALVA: A hagyományos juttatási rendszereken túl egyre hangsúlyosabb szerep jut a dolgozói jólléti programoknak és szolgáltatásoknak. A jövőben az üzleti stratégiák egyre fontosabb része lesz, hogy a vállalat hatékonyságát, a dolgozók elkötelezettségét, és a fiatal tehetségek megnyerését, megtartását biztosítani tudják.
