Ma már nincs szükségünk külön órára, telefonra, számítógépre, ezek integráltan egy eszközben, az okostelefonunkban vannak jelen. Az Ipar 4.0 – leegyszerűsítve – ennek a folyamatnak az ipari vetülete.
Az Ipar 4.0 a negyedik ipari forradalomra utaló kifejezés, amely új digitális technológiákat, teljesen automatizált, jelen idejű működési folyamatokat és innovatív üzleti modelleket jelent.
Miről van szó?
A jelenleg zajló ipari forradalom azt hozza, hogy egy sor gépet és digitális okoseszközt kötnek össze szupergyors internetes hálózaton keresztül, hogy valós időben tudjanak kommunikálni egymással. A folyamatokat automatizálják, és igyekeznek minél több adatot kinyerni a hálózatba kapcsolt gépekből, eszközökből. Az adatok elemzéséből felhalmozódott tudást pedig önoptimalizálásra használják fel, ami végső soron termelékenységnövekedést eredményez. Az új technológiák és intelligens működési folyamatok innovatív üzleti modelleket hívnak életre, amelyek esetenként felforgathatják az adott iparágat.
Mindennek célja, értelme, hogy többet, olcsóbban tudjunk termelni, és egyedi vevői igényeket tudjunk kielégíteni a tömegtermelés keretein belül.
Új digitális technológiákon olyan „okos” digitális termékeket értünk, mint például az IoT (dolgok internete), robotok, 3D nyomtatás, chatbot.
Intelligens működési folyamatokon a teljes ellátási lánc automatizált és optimalizált összekapcsolását értjük (beszállítótól a gyártón keresztül a vevő értékláncáig).
Innovatív üzleti modelleken olyan kezdeményezéseket értünk, mint például a megosztáson alapuló gazdasági modellek. Azaz, birtokolunk valamit, amit, ha éppen nem használjuk, kölcsönadjuk másoknak (Airbnb, Uber).
Hogyan alakítja át az életünket a negyedik ipari forradalom?
Valamennyi iparág érintve lesz, hiszen a digitális fejlődés minden területen zajlik. A digitális váltás hatással lesz a termelékenységre, a foglalkoztatásra, a kompetenciákra, a jövedelmek alakulására, a jólétre és végső soron a környezetünkre.
Jó esetben a gépek nem veszik át a helyünket, hanem támogatják a munkánkat. A munkahelyeken robotként dolgozó emberek helyett emberként dolgozó robotokkal leszünk körülvéve. Mindenesetre azért jó, ha tudjuk, hogy 2020-ra az IFR World Robotics becslése szerint 3 millióra nő a termelésben részt vevő ipari robotok száma globális szinten. A következő két évben 14%-os átlagos növekedéssel számolnak évente.
Magyarországon a gyáripar, az üzleti szolgáltató központok és az egészségügyi szolgáltatások területén küzdenek munkaerőhiánnyal. A külföldi cégeket ez arra ösztönözheti, hogy fejlesszék a magyarországi leányvállalataikat. Ez azonban azt a kihívást jelenti, hogy megfeleljenek a műszaki fejlődés legújabb tendenciájának, az Ipar 4.0-nak.
A gyárakban ez robotok beállítását jelenti. Digitálisan összekapcsolják a termelés minden egységét, és amit csak lehet, automatizálnak és optimalizálnak. Ez rövid távon megoldhatja a munkaerőhiányt, hosszabb távon azonban – ha újabb és újabb feladatokat váltanak ki velük – a jelenlegi foglalkoztatottak egy része feleslegessé is válhat.
Tudjon meg többet a digitális forradalom munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól.
A valódi kockázatot azonban az jelenti, ha a külföldi cégek más országokban működő gyáregységeik Ipar 4.0-fejlesztésébe invesztálnak és ezzel olyan termelékenységet tudnak elérni, amivel ki tudják elégíteni a piacaik felvevőképességét.
A Suzuki például nálunk fejleszt, 2016-tól 2020-ig nagy ívű gyártástechnológiai innovációt hajtanak végre, melynek eredményeképpen okosgyárrá válnak. A magas fokú robotizáció tekintetében élen járnak a hazai autógyártók között. 2018-ban 770 robot dolgozott a gyárban, a teljes gyártási folyamatot lefedve.
Egészen biztosan létrejön egy sor új foglalkozás, hiszen a munkahelyekre beépülő új technológiákat be kell állítani, üzemeltetni kell és karban kell tartani. Magasan képzett szakemberekre szükség lesz a jövőben is, akik kreatívan gondolkodnak, előre megtervezik a folyamatokat, és elkészítik a szoftvereket.
Az Ipar 4.0 kihívásai
Az Ipar 4.0 az új szabvány, és aki ezt figyelmen kívül hagyja, az lemarad. Láthattunk erre példát a Nokiánál, ahol csak későn ismerték fel, hogy az okostelefon nem múló szeszély. Mire észbe kaptak, helyüket betöltötték már mások.
Az Ipar 4.0 egyik legnagyobb kihívása, hogy a cégeknek újra kell gondolniuk a stratégiájukat, működési modelljeiket, kultúrájukat, gyakorlatilag mindent ahhoz, hogy szintet tudjanak lépni a teljes digitalizáció, automatizáció irányába.
A digitális váltásban minden iparág, cég és üzleti terület valamilyen szempontból érintett, nem csak a gyártó cégek, vagy az IT részleg. Mivel egyelőre kevés az élenjáró példa a teljes digitális transzformációra, lehet, hogy a cégeknek maguknak kell kitalálni, kikísérletezni, mi működik a számukra. Mindezt a napi munkavégzés mellett, ami nyilván többletmunkával jár.
Termelő mikro-, kis- és középvállalkozások számára segítséget jelenthet az Ipar 4.0 mintagyárak projekt, amely olyan demonstrációs helyszíneken zajlik, ahol fejlett Ipar 4.0 megoldásokat lehet megtekinteni működési környezetben. Helyi szakértők (mérnökök, műszaki szakemberek) bevonásával lehetőség nyílik a technológiára vonatkozó elméleti ismeretek megszerzésére is.
Ingyenes programról van szó, amely kulcsfontosságú, gyakorlati tapasztalatokat és tudásanyagot is nyújt ahhoz, hogy megismerkedhessenek az Ipar 4.0 technológiákkal, azok alkalmazhatóságával, és ezáltal növelhessék versenyképességüket. Magam is részt vettem egy Ipar 4.o Üzleti tervezés modulon, amit professzionálisnak, nem utolsó sorban hasznosnak találtam.
Új digitális technológiai trendeket kell felkutatnunk, ami folyamatos információgyűjtést és tanulást igényel. Nem utolsósorban pedig egy sor új vezetői kompetenciára van szükség a digitális átállás irányításához és az új rendszerek, megoldások üzemeltetéséhez.
Felkészült az önt érintő kihívásokra?
Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek olyan vezetői kompetenciákra szert tenni, amellyel magabiztosan állhat az agilis transzformáció élére, bármilyen vezetői szerepkörben is van.
Írjon a kranitz.eva@vezetofejlesztes.hu-ra, vagy hívjon a 70 6363 538-as telefonszámon.
Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.
Írásaim saját szellemi termékeim, ezért kérem, ha felhasználja, azt a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye. Az eredeti tartalommal, a szerző és a forrás megjelölésével idézze, ahogy én is teszem.
