Az közismert tény, hogy a csúcsteljesítmények egy ponton túl már nem a sok gyakorlástól vagy a felkészültségtől függenek, hanem még egy alapvető szemléletváltás is szükséges. „Minden a fejben dől el.”
Ez a fókuszváltás, amikor is egy belső ihlet, egy belső akarat, egy belső elhatározás megszületik, és ez kezd el látható formában is megnyilvánulni a külvilágban.
Ennek a szemléletnek az alkalmazása az üzleti életbe és a vezetői stílusba való átültetése, gyökeres változásokat eredményezhet mind a teljesítmények, mind az üzleti folyamatok környezetre való hatásában.
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
Egy folyamat – öt lépés
Amikor a vezetéselméletben vagy akár az élet egyéb területén a belső térre tevődik át a figyelem, a jelenlét új dimenziói nyílnak meg. Ez a jelenlét többek között az idő lelassulásával, a tér kitágulásával, az érzékelés kiszélesedésével és az emberek közötti határok lebomlásával jellemezhető a leginkább. De hogyan lehet ide eljutni?
Az U vezetéselmélet szerint a jelenlétnek ez az állapota egy utazási folyamat, öt fő lépéssel.
1. Együtt indulás – egy közös szándék kiépítése. Megállni és meghallani, amire az élet és a többiek hívnak.
2. Együtt érzékelés – észlelni, észlelni, észlelni. Nyitottnak lenni azokra a helyzetekre, ahol a legnagyobb lehetőségek vannak, megnyílni az elmével és nyitott szívvel figyelni.
3. Jelenlét – az ihlet és szándék forrásához kapcsolódni. Megtalálni magunkban azt a csendet, amelyből belső tudásunk kibontakozik.
4. Együtt alkotás – beépíteni az újat. Engedni élőben kibontakozni, hogy az új felbukkanjon.
5. Együtt kibontakozás – beépíteni az újat az ökoszisztémába, amely elősegíti a teljesség szemszögéből való látást és cselekvést.
Az U vezetéselmélet szimbolikus elnevezés
Arra utal, ahogyan ez a folyamat kibontakozik. Képzeljen el egy U betűt. Az első két lépés egy jelképes aláereszkedés az U egyik szárán, ahogyan megnyílunk a rajtunk és szervezetünkön túli környezet számára.
Az U alján való tér jelképezi az összekapcsolódásunkat a bennünk lévő tágassággal, míg az U másik szárán jelképesen felemelkedünk, utalva ezzel arra, ahogyan az újat a világra hozzuk.
Ebben a folyamatban, az U legalján van egy átjáró, egy belső híd, amely megköveteli, hogy megváljunk mindattól, ami nem lényeges.
Ez a folyamat, ahogyan megtörténik az elengedés (a régi önmagunknak és egónknak), és megérkezik a beengedés (a legmagasabb szintű jövőbeli lehetőségnek: az önvalónknak), megalapoz egy nagyon finom összekapcsolódást a tudás legmélyebb forrásával.
Ez ennek a jelenlétnek a lényege: ahogyan a jelenlegi énünk és a jövőbeni legjobb énünk összetalálkoznak és egymásra rezonálnak.
Amikor egy egyén vagy egy csoport átlépi ezt a küszöböt, ott a változás biztosra vehető. Egy magasabb energiaszinten kezdenek el működni, és egy magasabb szintű jövő lehetőségét hozzák működésbe. Hogyan lehet ezt a folyamatot gyakorolni?
Mások meghallgatásának és megértésének szintjei
A legfőbb titok, a legelső és kihagyhatatlan lépés, hogy le kell lassulni, és meg kell nyílni a mélyebb szintű megértéshez. Ha egy vezető nincsen tudatában annak, hogy mi és hogyan zajlik körülötte, nem fogja tudni a legjobb döntéseket meghozni a kívánt eredmények elérése érdekében.
A hatékony vezetés alapja, hogy a vezető tisztában van azzal, hogy a rábízott csoportnak milyen hozzáállása van és ebből következően hogyan reagál egy-egy adott helyzetre. Ehhez viszont a jelenlét, a meghallgatás és a figyelem sajátos formájára van szükség.
Otto Scharmer, az U vezetéselmélet megalapozója több mint 10 éven keresztül tanulmányozta az emberek viselkedését és interakcióit a szervezetekben, és négy alapvető meghallgatási formában foglalta össze ezeket.
1. Letöltés
Mottója: „Ó, igen! Tudom!”
Amikor úgy figyel valamire, hogy a saját elvárásai és ismeretei szerinti megerősítéseket keresi mindabban, amit hall, az egyfajta „letöltős” meghallgatás. Ilyen helyzetekben minden, amit meghall, alátámasztja az ön addigi ismereteit és tapasztalásait.
2. Tényszerű figyelem
Mottója: „Ó, nézzenek oda! Nahát!”
Ez a fajta figyelem úgy indul, hogy kikapcsolja a belső elvárások és ítélkezések hangját, és arra koncentrál, ami éppen akkor, ott megjelenik előtte az adott helyzetben.
A konkrét adatokra fókuszál, ezen belül is az újszerű vagy éppen zavaró tényekre. Azt is meghallja, ami különbözik attól, amit eddig tudott, ahogyan eddig ismerte.
Megfogalmazza a kérdéseit, és aztán figyelemmel teli várakozással meghallgatja mindazt, ami válaszként érkezik önhöz.
3. Érzékelés
Mottója: „Ó, igen! Pontosan tudom, mit érez!”
A meghallgatás egy mélyebb, következő szintje az együttérző, empatikus figyelem. Az adatok, számok, tények szintjéről elmozdulunk egy élő és állandó változásban lévő én-szintre.
Teljes figyelemmel és jelenléttel adózunk a másik személy vagy a csoport felé, érzékelve azt a tágabb dimenziót, amelyben a meghallgatás megszületik.
Ennek az előfeltétele, hogy megnyissuk a szívünket, vagyis elengedjük félelmeinket, elvárásainkat és védekező mechanizmusainkat és jelen legyünk a pillanatban. Csak így van lehetőség arra, hogy megtapasztalhassuk, mit érezhet a másik velünk szemben, milyen érzelem van jelen a csoportban.
Csak így van lehetőség arra, hogy a belső világok összekapcsolódjanak. Amikor viszont ez megtörténik, a kapcsolatok egy új szintjét fedezhetjük fel, amelyben kitágul a világ, és ráérezhetünk arra, hogy mások hogyan látják és érzékelik az életet, a dolgokat, az adott helyzetet.
4. Teremtő figyelem
Mottója: „Nem tudom szavakban kifejezni, amit tapasztalok. A világ lelassult. Csend van és jelenlét, amelyben sokkal inkább érzem valódi önmagam. Valami nálamnál sokkal hatalmasabbhoz kapcsolódom.”
A meghallgatásnak ez a szintje egy mélyebb és egyben tágasabb dimenziójába vezet a létezésnek, ahonnan minden ered. Ez egy „teremtő figyelem”, azaz a lehetséges jövők forrásából származó figyelem. Ide eljutni nemcsak nyitott szívre, de nyitott szándékra is szükség van.
Ekkor már nem a külvilágra figyelünk, nem keresünk semmit onnan. Nem hangolódunk senki másra. Egy megszentelt helyen vagyunk, egyfajta „kegyelmi” állapotban. A tudás és létezés legmélyebb forrásához való kapcsolódás ez, beleértve a legmagasabb szintű önmagunkat és lehetséges legmegfelelőbb jövőt.
Amikor ebből a tágabb tudatállapotból teremtünk, biztosak lehetünk benne, hogy a lehető legjobb döntést és útmutatást hozzuk el minden érintett fél javára. A konfliktushelyzetek átértékelődnek, a közösségi tudat átalakul, és a jövő lehetséges forgatókönyvei közül a legmegfelelőbb kel életre.
Otto Scharmer U vezetéselmélete, belátom, elég „meredeknek” tűnhet első olvasatra. De újszerű vezetéselméletként helyet kapott a vezetéselméleti sorozatomban.
Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek olyan vezetői kompetenciákra szert tenni, amellyel magabiztosan állhat a szervezeti megújítás élére, bármilyen vezetői szerepkörben is van.
Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.
Írásaim saját szellemi termékeim, ezért kérem, ha felhasználja, azt a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye. Az eredeti tartalommal, a szerző és a forrás megjelölésével idézze, ahogy én is teszem.
