A generatív AI, azaz generatív mesterséges intelligencia bevezetése korszakalkotó pillanatot jelentett. Soha ennyi embert nem izgatott még ennyire egy technológiai program. A ChatGPT 2022 novemberi megjelenését követő öt napon belül több mint 1 millió ember jelentkezett be, hogy kipróbálja. Ha a pénzügyi befektetések a növekedés előrejelzői, akkor a 2023 első öt hónapjában a generatív mesterséges intelligenciába befektetett 12 milliárd dollár mutatja az elkötelezettség jelentőségét.
Cikkem forrásának írója, Lynda Gratton a London Business School vezetési tanszékének professzora, a jelenlegi lendület és irány érzékeltetésére 2023 szeptemberében kutatási webináriumot tartott a generatív mesterséges intelligencia munkahelyi hatásáról. Az itt elhangzottakról szól ez az írás.
Ausztrália, Európa, Japán és az Egyesült Államok szervezeteinek mintegy 260 vezetője csatlakozott hozzá, hogy ismertessék a generatív AI jelenlegi alkalmazását a humán erőforrások területén. Azt tudta meg, hogy a generatív AI sok vezérigazgatónál kiemelt fontosságú. A bizonytalanságok mellett bőven akadnak kísérletek, de a szervezetek már most elkezdték használni a mesterséges intelligenciát a humánerőforrás-stratégiáik megvalósítására.
Két tény rajzolódik ki
Az egyik az, hogy gyorsan fejlődő technológiáról van szó. A beruházások nagysága ezt jól érzékelteti, akárcsak a kísérletezés volumene: Az egyik vezető elmondta: „Kineveztünk egy generatív mesterséges intelligenciáért felelős vezetőt, akinek egyszerűen az a feladata, hogy moderálja és értelmezze a több száz kísérletet, amelyet napi szinten végzünk.”
A másik pedig az, hogy a korábbi munkahelyi technológiákkal ellentétben a generatív mesterséges intelligenciát nem a rutinfeladatok helyettesítésére pozícionálják – sem az analitikus feladatokra, mint például a nyilvántartások vezetése vagy az ismétlődő ügyfélorientált szolgáltatásokra, sem a manuális feladatok, mint például a termékek válogatására vagy a rutinszerű összeszerelésre.
Olyan technológiáról van szó,
amely képes a nem rutinszerű analitikus, tudásalapú munkák elvégzésére, mint például egy hipotézis felállítása, tartalom létrehozása, orvosi diagnosztika felállítása vagy értékesítési ajánlatok készítése.
A generatív mesterséges intelligencia növekvő képessége a természetes nyelv megértésén alapul. A tudásalapú munkavállalók teljes munkaidejének mintegy 25%-át olyan kreatív feladatokkal töltik, amelyekben a generatív mesterséges intelligencia kezd jó lenni.
Mégis, akárcsak a világjárvány és a hibrid munka kezdeti időszakában, jelenleg sok minden csak feltételezés. Minden bizonnyal lesznek visszalépések, irányváltások, hívők és ellenállók, ahogyan a hibrid munkáról szóló vita során is. Sok kísérlet lesz, mielőtt a vezetők elkezdik kialakítani saját narratíváikat arról, hogyan támogathatják legjobban dolgozóikat ezekben az összetett és bizonytalan időkben.
Mikorra várható, hogy a generatív AI számos emberi feladatot helyettesít?
A McKinsey 2023 júniusában közzétett egy kutatást a generatív mesterséges intelligenciáról. A technológiai szakértők egy csoportját kérdezték meg, hogy szerintük mikorra várható, hogy a generatív AI számos emberi feladatot helyettesíthet.
Összehasonlították a 2017-ben készített becsléseket a generatív AI előtti előrejelzésekkel, amelyek arra vonatkoztak, hogy mikorra érheti el az emberi teljesítményt a technológia. Megdöbbentő, hogy a becsült határidők milyen jelentősen rövidültek.
2017-ben azt jósolták, hogy a kreatív feladatoknál a technológia 2030 és 2045 között érheti el az emberi szintű teljesítményt.
Ma az előrejelzés 2025 és 2030 között van. Ezek az időpontok olyan feladatokra vonatkoznak, ahol a technológiai teljesítmény várhatóan eléri az emberi teljesítmény középértékét.
A magasabb szintű emberi teljesítményt igénylő feladatoknál az időkorlátok némileg kitolódnak.
Az idei őszi HR Festen szintén az AI volt a fő téma. Az összes előadás közül, amelyet igyekeztem a vezetők, ügyfeleim szemüvegén keresztül is nézni, a leghasznosabb a Microsoft Copilot-bemutató volt. Arról győzött meg, hogy hatékonyság szempontjából forradalmasítani fogja a munkavégzést.
A Word képes lesz felkínálni egy első vázlatot, amelyet tovább formálhatunk saját írássá. Ez rendkívüli módon lecsökkentheti az írással, forráskereséssel és szerkesztéssel eltöltött időt. Egy kattintásra képes kiváló összefoglalót, prezentációt készíteni a Teams-en elhangzottakból, vagy múltbeli dokumentumokból kinyeri a releváns tartalmakat.
Az adatelemzés is felgyorsul, percek alatt elemez, Excelből trendeket és professzionális adatvizualizációkat hoz létre. Az Outlookban segít az e-mailek gyors összegzésében és a válaszok gyors megfogalmazásában, sok órát takarítva meg ezzel.
Segít a munkafolyamatok automatizálásában is, az ismétlődő feladatok könnyedén megvalósíthatók vele, és percek alatt létrehozhatók chatbotok vagy egyedi alkalmazások. Mindez csak néhány funkció, amely megragadta a figyelmemet.
A termék várhatóan most novemberben kerül a piacra, az előadó szerint drága lesz, cserében jelentősen támogatja majd nemcsak az egyéni, hanem a szervezeti hatékonyságot is.
Vajon a mesterséges intelligencia eléri 2030-ig az emberi kreativitást?
A webinárium résztvevői nem értettek egyet abban, hogy a mesterséges intelligencia 2030-ig eléri-e az emberi kreativitás felső negyedét.
Mindössze 10% értett egyet határozottan, míg 34% egyetértett, 22% nem tudta eldönteni, 30% nem értett egyet, 4% pedig határozottan nem értett egyet.
Azok, akik egyetértettek, rámutattak, hogy a kreativitás logikai lépésekre bontható, hogy a kreativitás sok adaton alapul, hogy az utasítások fontosabbak lesznek, mint maga a mesterséges intelligencia, és hogy a felhasználási példák, például a dalírás, már most is a kreativitásról tanúskodnak.
Azok, akik nem értettek egyet, leírták, hogy a generatív mesterséges intelligencia a kreatív embereket fogja kiegészíteni, nem pedig helyettesíteni. Azt állították, hogy a kreativitás az empátiáról és a sebezhetőségről szól, amiből az ember képes új ötleteket meríteni. A mesterséges intelligencia azonban a múltból merít, és a kormányok különben is szabályozni fogják ezt a területet.
Azok, akik nem tudták, azt mondták, hogy egyszerűen túl sok az ismeretlen tényező számukra.
Hol használják a generatív mesterséges intelligenciát a szervezetek?
A kutatásban résztvevők több mint fele (52%) egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „Ez vezérigazgatói prioritás, a menedzsment vizsgálja a hatását”. Mindössze 13% mondta azt, hogy „Ez még nincs érdemben napirenden”.
Kijelenthetjük, hogy a generatív mesterséges intelligencia a vezetők napirendjében szerepel, mégpedig legelöl.
A McKinsey jelentése szerint az AI egyik „ígérete” a termelékenység növelése a legkülönbözőbb tevékenységek automatizálásával. A tudásalapú munkavállalók számára ez úgy fog megvalósulni, hogy a technológia vagy helyettesíti, vagy kiegészíti az olyan feladatokat, mint a kapcsolatteremtés, a tárolt adatok lekérdezése, a tartalom személyre szabása, a tevékenységek automatizálása, a válaszadási sebesség növelése és az együttműködés.
AI a humánerőforrás területén
A generatív mesterséges intelligenciát a HR-ben jelenleg leginkább a „belső tudásmenedzsmentben” használják. A résztvevők 46 százaléka mondta, hogy kísérletezik ezen a területen, pl. felhasználja a kommunikációhoz, piackutatási elemzések elvégzéséhez, erőforrások és kompetenciák kereséséhez.
Majdnem ugyanennyi résztvevő (44%) számolt be arról, hogy a gen AI-t a toborzásban használják, például álláshirdetések létrehozására, egyszerű jóváhagyási folyamatokban és az új alkalmazottak felvétele során.
A résztvevők körülbelül egyharmada (34%) mondta, hogy a gen AI-t készségfejlesztésre használja, például önfejlesztésre, hasznos tartalmak létrehozására és a virtuális valóságon alapuló képzések megvalósítására.
23%-uk azt mondta, hogy a technológiát értékelésre és visszajelzésre használja, például személyre szabott értékelésekre, a teljesítmény-visszajelzés javítására, karrierutak tervezésére és chatbotok létrehozására az alkalmazottak számára.
Milyen területeken kísérleteznek az AI-val a vezetők?
Felső vezetői szinten viták folynak arról, hogy hogyan gondolkodjanak a generatív AI-ról és hogyan használják fel. Ahhoz, hogy a szervezetek igazodni tudjanak ehhez a kialakulóban lévő narratívához, elengedhetetlen a szabad kísérletezés.
A generatív mesterséges intelligencia felhasználási területének 75 százaléka négy területen oszlik el:
- ügyfélszolgálat (ügyfelekkel történő kommunikáció),
- marketing és értékesítés (kreatív tartalmak létrehozása),
- szoftverfejlesztés (természetes nyelvű utasítások alapján történő számítógépes kódszerkesztés) és
- K+F.
A generatív mesterséges intelligencia jelentős hatással lesz az összes iparágra. A bankszektor, a csúcstechnológia és a természettudományok azok közé az iparágak közé tartoznak, amelyeknek a bevételeire a legnagyobb hatást gyakorolhatja a generatív mesterséges intelligencia.
Milyen tevékenységeket automatizálhatunk AI-val?
A generatív mesterséges intelligencia képes megváltoztatni a munka anatómiáját, az egyes munkavállalók képességeit egyes tevékenységeik automatizálásával kiegészítve. A jelenlegi generatív mesterséges intelligencia és más technológiák képesek automatizálni azokat a munkatevékenységeket, amelyek ma a munkavállalók idejének 60-70 százalékát kötik le. Ezzel szemben korábban úgy becsülték, hogy a technológia a munkavállalók munkával töltött idejének a felét képes automatizálni.
A technikai automatizálás lehetőségeinek felgyorsulása nagyrészt annak köszönhető, hogy a generatív mesterséges intelligencia egyre jobban képes megérteni a természetes nyelvet, ami a teljes munkaidő 25 százalékát kitevő munkatevékenységekhez szükséges.
Így a generatív mesterséges intelligencia nagyobb hatással van a magasabb bérezést és képzettségi követelményeket igénylő szakmákhoz kapcsolódó tudásalapú munkára, mint más típusú munkákra.
A munkavállalóknak segítségre lesz szükségük
A mai munkatevékenységek fele 2030 és 2060 között automatizálható, a csúcspont a kutatók szerint valószínűleg 2045-ben lesz, vagyis nagyjából egy évtizeddel korábban, mint a korábbi becslésekben.
A generatív mesterséges intelligencia jelentősen növelheti a munkatermelékenységet az egész gazdaságban, de ehhez olyan beruházásokra lesz szükség, amelyek támogatják a munkavállalókat új munkatevékenységek megtanulásában vagy a munkahelyváltásban.
A munkavállalóknak támogatásra lesz szükségük az új kompetenciák elsajátításához, és néhányan foglalkozást fognak váltani. Ha a munkavállalók átállása és egyéb kockázatok kezelhetők, a generatív mesterséges intelligencia jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, és támogathatja a fenntarthatóbb, befogadóbb világot.
Összefoglalás
A generatív mesterséges intelligencia korszaka még csak most kezdődik. A technológia iránti izgalom kézzelfogható, és a korai kísérleti projektek meggyőzőek. A technológia előnyeinek teljes körű kiaknázása azonban időbe telik, és az üzleti és társadalmi vezetőknek még jelentős kihívásokkal kell szembenézniük. Ezek közé tartozik a generatív mesterséges intelligenciában rejlő kockázatok kezelése, annak a meghatározása, hogy a munkaerőnek milyen új képességekre és készségekre lesz szüksége, valamint az olyan alapvető üzleti folyamatok újragondolása, mint az átképzés és az új kompetenciák fejlesztése.
Források:
Sloanreview
Mckinsey-digital
Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek olyan vezetői kompetenciákra szert tenni, amellyel magabiztosan állhat az agilis transzformáció élére, bármilyen vezetői szerepkörben is van.
Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.
Cikkeimet vezetők számára készítem abból a célból, hogy tudatosabb vezetővé váljanak és segíteni tudják a munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban.
Amennyiben ön az oldalamról gyűjt anyagot a saját cikkéhez, szeretném felhívni a figyelmét a szellemi tulajdon tiszteletben tartására. Kérem, amennyiben a cikkeimből írja a sajátját, úgy a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye, és tüntesse fel a forrást: vezetofejlesztes.hu
