A generatív AI, azaz generatív mesterséges intelligencia bevezetése korszakalkotó pillanatot jelentett. Soha ennyi embert nem izgatott még ennyire egy technológiai program. A ChatGPT 2022 novemberi megjelenését követő öt napon belül több mint 1 millió ember jelentkezett be, hogy kipróbálja. Ha a pénzügyi befektetések a növekedés előrejelzői, akkor a 2023 első öt hónapjában a generatív mesterséges intelligenciába befektetett 12 milliárd dollár mutatja az elkötelezettség jelentőségét.
Cikkem forrásának írója, Lynda Gratton a London Business School vezetési tanszékének professzora, a jelenlegi lendület és irány érzékeltetésére 2023 szeptemberében kutatási webináriumot tartott a generatív mesterséges intelligencia munkahelyi hatásáról. Az itt elhangzottakról szól ez az írás.
Ausztrália, Európa, Japán és az Egyesült Államok szervezeteinek mintegy 260 vezetője vett részt egy webináriumon, ahol a generatív mesterséges intelligencia humán erőforrások területén való alkalmazási lehetőségeit vitatták meg. A beszélgetésből kiderült, hogy a generatív AI számos vezérigazgató számára kiemelt fontosságú területté vált. Bár továbbra is sok a bizonytalanság, a szervezetek már elkezdték használni a mesterséges intelligenciát humánerőforrás-stratégiáik megvalósításában.
Két fontos tény rajzolódott ki a beszélgetésből
Az egyik az, hogy a generatív mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő technológia. Ezt jól tükrözi a beruházások nagysága és a kísérletezés intenzitása is: egyik vezető elmondta: „Kineveztünk egy generatív mesterséges intelligenciáért felelős vezetőt, akinek az a feladata, hogy összefogja a több száz kísérletet, amelyet napi szinten végzünk.”
A másik fontos megállapítás, hogy ellentétben a korábbi munkahelyi technológiákkal, a generatív mesterséges intelligenciát nem a rutinfeladatok helyettesítésére alkalmazzák. Nem úgy, mint az analitikai feladatoknál, például a nyilvántartások vezetésénél vagy az ismétlődő ügyfélorientált szolgáltatásoknál, és nem is a manuális munkáknál, mint a termékek válogatása vagy a rutinszerű összeszerelés.
A generatív mesterséges intelligencia (AI)…
egy olyan technológiai újítás, amely a hagyományos számítógépes rendszereknél sokkal összetettebb feladatokat is képes ellátni. Ez a technológia képes nem csupán adatokat feldolgozni, hanem új, kreatív tartalmakat generálni, mint például szövegeket, képeket vagy akár hangfelvételeket.
Alkalmazása egyre szélesebb körben elterjed, különösen azokban az iparágakban, ahol a kreativitás, az elemzés és a problémamegoldás kulcsfontosságú. A generatív AI képes arra, hogy például ötleteket generáljon, komplex elemzéseket végezzen, vagy akár egy új termék prototípusát is gyorsan megalkossa.
Ugyanakkor még mindig sok a kérdőjel, és a technológia alkalmazása számos kihívást jelenthet, ahogy egy-egy új eszközt bevezetünk a munkahelyeken.
Mikorra várható, hogy a generatív AI számos emberi feladatot helyettesít?
A McKinsey 2023 júniusában közzétett egy kutatást a generatív mesterséges intelligenciáról. A technológiai szakértők egy csoportját kérdezték meg, hogy szerintük mikorra várható, hogy a generatív AI számos emberi feladatot helyettesíthet.
A munkaerő átalakulásának üteme várhatóan felgyorsul, mivel a technikai automatizálás lehetőségei folyamatosan bővülnek. A 2023-as forgatókönyvek, amelyek figyelembe veszik a technológiai fejlődést, a gazdasági megvalósíthatóságot és a terjedési ütemet, arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi munkavégzési tevékenységek fele 2030 és 2060 között automatizálható lehet, a várható középérték pedig 2045 körül lesz.
A technológiai szakértők véleménye alapján a becslések jelentősen rövidültek a korábbi előrejelzésekhez képest kb. egy évtizeddel.
A 2023-as őszi HR Festen szintén az AI volt a fő téma. Az összes előadás közül, amelyet igyekeztem a vezetők, ügyfeleim szemüvegén keresztül is nézni, a leghasznosabb a Microsoft Copilot-bemutató volt. Arról győzött meg, hogy hatékonyság szempontjából forradalmasítani fogja a munkavégzést.
A Word képes lesz felkínálni egy első vázlatot, amelyet tovább formálhatunk saját írássá. Ez rendkívüli módon lecsökkentheti az írással, forráskereséssel és szerkesztéssel eltöltött időt. Egy kattintásra képes kiváló összefoglalót, prezentációt készíteni a Teams-en elhangzottakból, vagy múltbeli dokumentumokból kinyeri a releváns tartalmakat.
Az adatelemzés is felgyorsul, percek alatt elemez, Excelből trendeket és professzionális adatvizualizációkat hoz létre. Az Outlookban segít az e-mailek gyors összegzésében és a válaszok gyors megfogalmazásában, sok órát takarítva meg ezzel.
Segít a munkafolyamatok automatizálásában is, az ismétlődő feladatok könnyedén megvalósíthatók vele, és percek alatt létrehozhatók chatbotok vagy egyedi alkalmazások. Mindez csak néhány funkció, amely megragadta a figyelmemet.
A termék várhatóan most novemberben kerül a piacra, az előadó szerint drága lesz, cserében jelentősen támogatja majd nemcsak az egyéni, hanem a szervezeti hatékonyságot is.
Vajon a mesterséges intelligencia eléri 2030-ig az emberi kreativitást?
A webinárium résztvevői megosztott véleményt fogalmaztak meg abban a kérdésben, hogy a mesterséges intelligencia 2030-ig elérheti-e az emberi kreativitás felső negyedét.
Csupán 10% volt határozottan egyetértő, míg 34% inkább egyetértett, 22% nem tudott dönteni, 30% ellenkezett, és 4% volt határozottan elutasító.
Azok, akik egyetértettek, rámutattak, hogy a kreativitás logikai lépésekre bontható, hogy a kreativitás sok adaton alapul, hogy az utasítások fontosabbak lesznek, mint maga a mesterséges intelligencia, és hogy a felhasználási példák, például a dalírás, már most is a kreativitásról tanúskodnak.
Azok, akik nem értettek egyet, leírták, hogy a generatív mesterséges intelligencia a kreatív embereket fogja kiegészíteni, nem pedig helyettesíteni. Azt állították, hogy a kreativitás az empátiáról és a sebezhetőségről szól, amiből az ember képes új ötleteket meríteni. A mesterséges intelligencia azonban a múltból merít, és a kormányok különben is szabályozni fogják ezt a területet.
Azok, akik nem tudták, azt mondták, hogy egyszerűen túl sok az ismeretlen tényező számukra.
Hol használják a generatív mesterséges intelligenciát a szervezetek?
A kutatásban résztvevők több mint fele (52%) egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „Ez vezérigazgatói prioritás, a menedzsment vizsgálja a hatását”. Mindössze 13% mondta azt, hogy „Ez még nincs érdemben napirenden”.
Kijelenthetjük, hogy a generatív mesterséges intelligencia a vezetők napirendjében szerepel, mégpedig legelöl.
A McKinsey jelentése szerint az AI egyik „ígérete” a termelékenység növelése a legkülönbözőbb tevékenységek automatizálásával.
A tudásalapú munkavállalók számára ez úgy fog megvalósulni, hogy a technológia vagy helyettesíti, vagy kiegészíti az olyan feladatokat, mint a kapcsolatteremtés, a tárolt adatok lekérdezése, a tartalom személyre szabása, a tevékenységek automatizálása, a válaszadási sebesség növelése és az együttműködés.
AI a humánerőforrás területén
A generatív mesterséges intelligenciát a HR-ben jelenleg leginkább a „belső tudásmenedzsmentben” használják. A résztvevők 46 százaléka mondta, hogy kísérletezik ezen a területen, pl. felhasználja a kommunikációhoz, piackutatási elemzések elvégzéséhez, erőforrások és kompetenciák kereséséhez.
Majdnem ugyanennyi résztvevő (44%) számolt be arról, hogy a gen AI-t a toborzásban használják, például álláshirdetések létrehozására, egyszerű jóváhagyási folyamatokban és az új alkalmazottak felvétele során.
A résztvevők körülbelül egyharmada (34%) mondta, hogy a gen AI-t készségfejlesztésre használja, például önfejlesztésre, hasznos tartalmak létrehozására és a virtuális valóságon alapuló képzések megvalósítására.
23%-uk azt mondta, hogy a technológiát értékelésre és visszajelzésre használja, például személyre szabott értékelésekre, a teljesítmény-visszajelzés javítására, karrierutak tervezésére és chatbotok létrehozására az alkalmazottak számára.
Milyen területeken kísérleteznek az AI-val a vezetők?
Felső vezetői szinten viták folynak arról, hogy hogyan gondolkodjanak a generatív AI-ról és hogyan használják fel. Ahhoz, hogy a szervezetek igazodni tudjanak ehhez a kialakulóban lévő narratívához, elengedhetetlen a szabad kísérletezés.
A generatív mesterséges intelligencia felhasználási területének 75 százaléka négy területen oszlik el:
- ügyfélszolgálat (ügyfelekkel történő kommunikáció),
- marketing és értékesítés (kreatív tartalmak létrehozása),
- szoftverfejlesztés (természetes nyelvű utasítások alapján történő számítógépes kódszerkesztés) és
- K+F.
A generatív mesterséges intelligencia jelentős hatással lesz az összes iparágra. A bankszektor, a csúcstechnológia és a természettudományok azok közé az iparágak közé tartoznak, amelyeknek a bevételeire a legnagyobb hatást gyakorolhatja a generatív mesterséges intelligencia.
Milyen tevékenységeket automatizálhatunk AI-val?
A generatív mesterséges intelligencia képes megváltoztatni a munka anatómiáját, az egyes munkavállalók képességeit egyes tevékenységeik automatizálásával kiegészítve. A jelenlegi generatív mesterséges intelligencia és más technológiák képesek automatizálni azokat a munkatevékenységeket, amelyek ma a munkavállalók idejének 60-70 százalékát kötik le. Ezzel szemben korábban úgy becsülték, hogy a technológia a munkavállalók munkával töltött idejének a felét képes automatizálni.
A technikai automatizálás lehetőségeinek felgyorsulása nagyrészt annak köszönhető, hogy a generatív mesterséges intelligencia egyre jobban képes megérteni a természetes nyelvet, ami a teljes munkaidő 25 százalékát kitevő munkatevékenységekhez szükséges.
Így a generatív mesterséges intelligencia nagyobb hatással van a magasabb bérezést és képzettségi követelményeket igénylő szakmákhoz kapcsolódó tudásalapú munkára, mint más típusú munkákra.
A munkavállalóknak segítségre lesz szükségük
A mai munkatevékenységek fele 2030 és 2060 között automatizálható, a csúcspont a kutatók szerint valószínűleg 2045-ben lesz, vagyis nagyjából egy évtizeddel korábban, mint a korábbi becslésekben.
A generatív mesterséges intelligencia jelentősen növelheti a munkatermelékenységet az egész gazdaságban, de ehhez olyan beruházásokra lesz szükség, amelyek támogatják a munkavállalókat új munkatevékenységek megtanulásában vagy a munkahelyváltásban.
A munkavállalóknak támogatásra lesz szükségük az új kompetenciák elsajátításához, és néhányan foglalkozást fognak váltani. Ha a munkavállalók átállása és egyéb kockázatok kezelhetők, a generatív mesterséges intelligencia jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, és támogathatja a fenntarthatóbb, befogadóbb világot.
Összefoglalás
A generatív mesterséges intelligencia korszaka még csak most kezdődik. A technológia iránti izgalom kézzelfogható, és a korai kísérleti projektek meggyőzőek. A technológia előnyeinek teljes körű kiaknázása azonban időbe telik, és az üzleti és társadalmi vezetőknek még jelentős kihívásokkal kell szembenézniük. Ezek közé tartozik a generatív mesterséges intelligenciában rejlő kockázatok kezelése, annak a meghatározása, hogy a munkaerőnek milyen új képességekre és készségekre lesz szüksége, valamint az olyan alapvető üzleti folyamatok újragondolása, mint az átképzés és az új kompetenciák fejlesztése.
Források:
Sloanreview
Mckinsey-digital
Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek olyan vezetői kompetenciákra szert tenni, amellyel magabiztosan állhat az agilis transzformáció élére, bármilyen vezetői szerepkörben is van.
Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.
Cikkeimet vezetők számára készítem abból a célból, hogy tudatosabb vezetővé váljanak és segíteni tudják a munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban.
Amennyiben ön az oldalamról gyűjt anyagot a saját cikkéhez, szeretném felhívni a figyelmét a szellemi tulajdon tiszteletben tartására. Kérem, amennyiben a cikkeimből írja a sajátját, úgy a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye, és tüntesse fel a forrást: vezetofejlesztes.hu
