Az agilis projektmenedzsment egyik eszköze a design thinking, más néven designgondolkodás vagy tervezői gondolkodás.
Mi az a Design Thinking?
Bár a „design” szó kulcsszerepet játszik a kifejezés értelmezésében, a formatervezés és a grafikai design világa csak tágabb értelemben kapcsolódik hozzá. A magyar nyelven általában design gondolkodásként visszaadott fogalom egy komplex gondolkodásmód. Egy átfogó módszertan megfelelője, aminek eredete a múlt századra nyúlik vissza, azonban csak napjainkban vált igazán kiforrottá és népszerűvé.
Miben áll design thinking módszertana? Ezt a legegyszerűbben talán a designer, a tervező munkájából kiindulva lehet megmagyarázni. A designer – a természettudóssal szemben, aki a természeti világot tanulmányozza – mesterséges dolgok (tárgyak, eszközök, szolgáltatások stb.) megalkotásával foglalkozik.
A tudomány elméleti tárházával ellentétben, a tervező eszközei gyakorlatiak. Mivel legfőbb célja, hogy a mindennapi élethez kapcsolódó, az emberek életét kényelmesebbé, boldogabbá, szebbé tevő, kreatív, innovatív megoldások keresése.
Szűkebb jelentésében a design fogalma grafikai vagy ipari formatervezést takar, van azonban egy – napjainkban egyre elterjedtebb – tágabb, elvontabb értelme is, amikor gondolatok, stílusok, szimbólumok, szolgáltatások, üzleti tevékenységek tervezését értik alatta.
A design gondolkodás módszertana
A design gondolkodás módszertana a design utóbbi, tágabb értelmezésből származik. Így a formatervezők, építészek, grafikusok gyakorlati módszertanán túllépve, egy több területet átfogó, interdiszciplináris elméletté vált.
A Design Thinking tehát több, eltérő tudásterületet egyesít, és az élet különböző szegmenseiben alkalmazható, a célja azonban minden esetben azonos. A legkiválóbb termékek, szolgáltatások megtervezésére és kivitelezésére irányul.
A Design Thinking elméletének egyik leghíresebb szószólója, Tim Brown (designer, az IDEO globális design vállalat igazgatója), akire napjainkban talán a legtöbbet hivatkoznak a témában.
Egy előadásában egy 19. századi tervező, Isambard Kingdom Brunel példáján mutatja be a metódus lényegét, aki többek között az Oxfordon keresztülfutó Great Western vasútvonal megálmodója és létrehozója volt.
Noha Brunel még a design mint szakma megszületése előtt tevékenykedett, Tim Brown szerint „tervezői gondolkodást” használt a vasútvonalhoz és a többi úttörő fejlesztéséhez. Brown „Designers – think big!” című 2009-es előadásában a következőképpen fogalmaz:
„Brunel az Ipari Forradalom környékén dolgozott, amikor az életünk és a gazdaságunk újra lett gondolva. Mostanra a Brunel idején létrejött ipari rendszereknek lejárt az idejük és valójában részesei a mai problémáknak.
De most megint egy nagy változás közepén vagyunk. S ez a változás arra ösztönöz bennünket, hogy megkérdőjelezzünk néhány alapvető problémát a társadalmunkkal kapcsolatban – hogyan tartjuk magunkat egészségesen, hogyan kormányzunk, hogyan oktatjuk magunkat, hogyan biztosítunk védelmet magunknak.
S a változás ezen korszakában valóban szükségünk van új lehetőségekre, mert a mostani megoldások egyszerűen elavultakká kezdenek válni.”
A design és a design gondolkodás szerepe az üzleti vállalkozásokban
Ahogyan azt már a fentiekben megállapítottuk, a Design Thinking jelentésének megértése a design fogalmából kiindulva a legkézenfekvőbb.
Design
Az ipari társadalom fejlődésével párhuzamosan a design szakmává, majd szakmákká nőtte ki magát, és egyre több területre kezdte kiterjeszteni a hatósugarát. A design elsődleges, mára már meghaladott jelentése: kinézet, külső, forma.
Steve Jobs, az Apple „atyja” meghatározása szerint azonban a design ma már ennél jóval több: „Design is not just what it looks like and feels like. Design is how it works.”
Azaz: A design nem azt jelenti, hogy valami hogyan néz ki, hanem azt, hogy hogyan működik. Jobs definíciója szerint tehát a külső, az esztétikum csak a felszín, a design lényegi értelme sokkal inkább a kreatív problémamegoldás.
A design középpontjában az ember, pontosabban az emberi szükségletek állnak. Az élet sokféle területére vonatkozhat. De alapvetően mindig az a kérdés a mozgatórugója, hogy az embernek mire van szüksége, hogyan tehető egyszerűbbé, szebbé, kényelmesebbé az élete. Egyaránt igaz ez a grafikusok, formatervezők, építészek-belsőépítészek munkájára.
A design mint szakma és tevékenység tehát szükségszerűen együtt jár az arra irányuló kutatással, hogy feltérképezze az emberi szükségleteket és az emberi kultúrát.
A designer azonban – szemben a természettudóssal – nem pusztán elméleteket alkot, hiszen produktuma legtöbbször az ember tárgyi világához tartozik. Alkotását viszont gondolkodás és tervezés előzi meg. Problémákat térképez fel, majd ezeket oldja meg a gyakorlatban.
Ebbe a folyamatba gyakran egyéb területek is kulcsszerepet kapnak. Például a technológia vagy a gazdaság – mindennek az alapja azonban mindig az emberre irányuló kérdezés. Mi az, ami hasznos, praktikus vagy kellemes az ember nézőpontjából?
Tim Brown szavaival: „Több ez annál, mint csak egyszerű ergonómia, elhelyezni a gombokat a megfelelő helyre. Gyakran arról szól, hogy megértsük a kultúrát, s a hátteret még azelőtt, mielőtt egyáltalán elkezdünk ötletelni.”
Design gondolkodás fogalma
Innen már könnyebben megérthetjük a „design gondolkodás” fogalmát, amit napjainkban az üzleti világban használnak a legnagyobb előszeretettel. Ennek oka, hogy a design (az imént leírt értelemben) egyre hangsúlyosabb szerepet kap a fogyasztói igények feltérképezésében és megválaszolásában.
Így nem véletlen, hogy mind nagyobb hangsúlyt fektetnek rá a vállalkozások – különösen az új vállalkozások, a strat-up-ok. Ezek a designcentrikus vállalkozások abban térnek el hagyományos társaiktól, hogy a designerek „munkamódszerét”, kérdezési stratégiáját alkalmazzák termékük, szolgáltatásuk megalkotásához.
Tevékenységük középpontjában ezért az ember, azaz a vásárló/ügyfél áll, és köré építik fel a vállalkozás működésének egészét.
A Design Thinking tehát leegyszerűsítve arra szolgál, hogy a vásárló szemszögéből lássuk a vállalkozásunkat, termékünket, szolgáltatásunkat.
A Design Thinking a gyakorlatban és a Tudástölcsér
Roger L. Martin, világhírű kanadai professzor Designgondolkodás. A garantált versenyelőny című könyvében „integrált gondolkodásnak” is nevezi a Design Thinking metódusát.
Ezzel jól kifejezi a folyamat komplexitását, amit a fentiekben leegyszerűsítve úgy határoztunk meg, hogy középpontjában az ember (mint fogyasztó, ügyfél) áll.
A lényeg tehát az emberközpontú gondolkodásmód, az empatikus problémamegoldás. Most, hogy ez már világos, rátérek arra is, miként néz ez ki egy vállalkozásra kivetítve a gyakorlatban.
Tudástölcsér módszer
Martin professzor könyvében a folyamatot a „Tudástölcsér” ábrájával magyarázza, amely a módszer működését modellezi. A folyamat a rejtélyek, problémák felfedezésétől tart azok megoldása, hasznosítása felé. Kétféle hozzáállást ír le egy adott problémához. Az egyik a heurisztika, ami azt jelenti, hogy kísérletezéssel, próbálkozásokkal, azaz a korábbi tapasztalataink alapján igyekszünk megoldani a problémát.
Az algoritmus ezzel szemben a folyamat esszenciájának leírására törekszik. Utóbbi abban különbözik a heurisztikától mint tapasztalatok esetleges halmazától, hogy addig tökéletesíti a folyamatot újabb és újabb prototípusok tesztelésével, amíg egy olyan kódot nem kap végezetül, amivel az utána bármikor, bárki számára egyszerűen megismételhető.
Egy egyszerű példával élve, a heurisztika olyan, mintha egy ételt újra és újra, mindig kicsit másként, a tapasztalatainkra hagyatkozva készítenénk el. Az algoritmus pedig ugyanezt jelentené azzal a különbséggel, hogy leírjuk a receptet, és minden főzésnél dokumentáljuk a tapasztalatainkat, változtatunk a leíráson, amíg végül meg nem kapjuk a tökéletes módszert az étel elkészítéséhez.
A tölcsér-ábra analógiáján mindez így fest: a tölcsérbe problémákat, rejtélyeket öntünk, és a heurisztika a tölcsér szélesebbik, míg az algoritmus a vékonyabbik részének feleltethető meg. Vetítsük ki most mindezt egy cég működésére egy vezető szemszögéből nézve! Ön kit választana az igazgató helyében?
A heurisztikus problémamegoldó kollégát, akinek a probléma megoldására rendelkezésre álló tudástára csak a fejében, a korábbi tapasztalataiból származó ismereteiben létezik. Vagy az algoritmus módszerével dolgozó munkatársat, aki mások számra is értelmezhető és elsajátítható, letisztult „recepteket” alkot meg a problémák megoldására?
Martin professzor könyvében az utóbbi mellett teszi le a voksát – mint a műve címében szereplő „garantált versenyelőny” egyik kulcsmozzanata mellett. A heurisztika szerinte csak eltömíti a tölcsért anélkül, hogy eljutnánk a rejtélyek hatékony megoldásához.
A Tudástölcsér-modell csupán egy a sok közül azoknak a lehetőségeknek a bemutatására, amelyek a Design Thinking módszertanához tartoznak, és amelyek gyakorlata szignifikáns eredményeket mutat a vállalkozások sikerének növelésében.
Ahogyan a példa is mutatja, a design gondolkodás nem pusztán a termékfejlesztés folyamatára és az ügyfelekkel való hatékony kommunikációra terjed ki, hanem a vállalat működésének egészére a vezetői döntésektől kezdve a kollégák közös munkájáig.
Design gondolkodással versenyelőnyre tehet szert
Összegzésként: a design gondolkodás alapelveire épülő vállalkozás legnagyobb versenyelőnye a többivel szemben, hogy jobban megérti és kiszolgálja a mindenkori fogyasztói igényeket. Hiszen figyelmét már a termék vagy szolgáltatás megszületése előtt az emberi igényekre összpontosítja.
Ez az ügyfélközpontú szemléletmód már eleve óriási előnyt jelenthet, hiszen alapja a rugalmasság és a folyamatos interakció az ügyféllel. A tervezői gondolkodás másik alapvető előnye a vállalkozás gyakorlatában, hogy teret enged az innovációnak, a forradalmi újításoknak azáltal, hogy kilép a megszokott keretek közül. Sőt, kifejezetten keresi az új megoldásokat és ötleteket, illetve ezek gyakorlati megvalósítását.
Rohamos tempóban gyorsuló világunkban mindezek a szempontok hatalmas előnyhöz juttathatnak egy vállalkozást az üzleti életben. Ezért vezetőként hasznos lehet részletesebben is utána olvasni a témának, vagy akár kipróbálni a design thinking módszertant.
A cikk második részét a designgondolkodás címszó alatt találja.
Amennyiben van olyan témája, melyhez igénybe venné a design thinking agilis módszertanát, készséggel állok rendelkezésére a workshop facilitálásában. Kérjen ajánlatot design thinking workshopra: kranitz.eva@vezetofejlesztes.hu
Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.
Írásaim saját szellemi termékeim, ezért kérem, ha felhasználja, azt a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye. Az eredeti tartalommal, a szerző és a forrás megjelölésével idézze, ahogy én is teszem.
