Otto Scharmer, vezetéselméleti szakember szerint a legfőbb titok, a legelső és kihagyhatatlan lépés, hogy le kell lassulni, és meg kell nyílni a megértéshez.
Ha egy vezető nincsen tudatában annak, hogy mi és hogyan zajlik körülötte, nem fogja tudni a legmegfelelőbb döntéseket meghozni a legmegfelelőbb eredmények elérése érdekében.
A hatékony vezetés alapja, hogy a vezető tisztában van azzal, hogy a rábízott csoportnak milyen hozzáállása van és ebből következően hogyan reagál egy-egy adott helyzetre.
Ehhez viszont a jelenlét, a figyelmes hallgatás sajátos formájára van szükség.
Otto Scharmer, az U vezetéselmélet megalapozója több mint 10 éven keresztül tanulmányozta az emberek viselkedését és kommunikációját a szervezetekben, és négy alapvető meghallgatási formában foglalta össze ezeket.
1. Letöltés
Mottója: „Ó, igen! Tudom!”
Amikor úgy figyel valamire, hogy a saját elvárásai és ismeretei szerinti megerősítéseket keresi mindabban, amit hall, az egyfajta „letöltős” meghallgatás.
Ilyen helyzetekben minden, amit meghall, alátámasztja az ön addigi ismereteit és tapasztalásait.
2. Tényszerű figyelem
Mottója: „Ó, nézzenek oda! Nahát!”
Ez a fajta figyelem úgy indul, hogy kikapcsolja a belső elvárások és ítélkezések hangját, és arra koncentrál, ami éppen akkor, ott megjelenik előtte az adott helyzetben.
A konkrét adatokra fókuszál, ezen belül is az újszerű vagy éppen zavaró tényekre. Azt is meghallja, ami különbözik attól, amit eddig tudott, ahogyan eddig ismerte. Milyen nagyszerű!
Megfogalmazza a kérdéseit, és aztán figyelemmel teli várakozással meghallgatja mindazt, ami válaszként érkezik önhöz.
3. Együttérző
Mottója: „Ó, igen! Pontosan tudom, mit érez!”
A meghallgatás egy mélyebb, következő szintje az együttérző, empatikus figyelem. Az adatok, számok, tények szintjéről elmozdulunk egy élő és állandó változásban lévő én-szintre.
Teljes figyelemmel és jelenléttel adózunk a másik személy vagy a csoport felé, érzékelve azt a tágabb dimenziót, amelyben a meghallgatás megszületik.
Ennek az előfeltétele, hogy megnyissuk a szívünket, vagyis elengedjük félelmeinket, elvárásainkat és védekező mechanizmusainkat és jelen legyünk a pillanatban.
Csak így van lehetőség arra, hogy megtapasztalhassuk, mit érezhet a másik velünk szemben, milyen érzelem van jelen a csoportban. Csak így van lehetőség arra, hogy a belső világok összekapcsolódjanak.
Amikor viszont ez megtörténik, a kapcsolatok egy új szintjét fedezhetjük fel, amelyben kitágul a világ, és ráérezhetünk arra, hogy mások hogyan látják és érzékelik az életet, a dolgokat, az adott helyzetet.
4. Teremtő figyelem
Mottója: „Nem tudom szavakban kifejezni, amit tapasztalok. A világ lelassult. Csend van és jelenlét, amelyben sokkal inkább érzem valódi önmagam. Valami nálamnál sokkal hatalmasabbhoz kapcsolódom.”
A meghallgatásnak ez a szintje egy mélyebb és egyben tágasabb dimenziójába vezet a létezésnek, ahonnan minden ered. Ez egy „teremtő figyelem”, azaz a lehetséges jövők forrásából származó figyelem. Ide eljutni nemcsak nyitott szívre, de nyitott szándékra is szükség van.
Ekkor már nem a külvilágra figyelünk, nem keresünk semmit onnan. Nem hangolódunk senki másra. Egy megszentelt helyen vagyunk, egyfajta „kegyelmi” állapotban.
A tudás és létezés legmélyebb forrásához való kapcsolódás ez, beleértve a lehetséges legmegfelelőbb jövőt és legmagasabb szintű önmagunkat.
Amikor ebből a tágabb tudatállapotból teremtünk, biztosak lehetünk benne, hogy a lehető legjobb döntést és útmutatást hozzuk el minden érintett fél javára.
A konfliktushelyzetek átértékelődnek, a közösségi tudat átalakul, és a jövő lehetséges forgatókönyvei közül a legmegfelelőbb kel életre.
Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek abban, hogy eredményesen fejlessze vezetői kompetenciáit és másokat inspiráló vezetővé váljon.
Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.
Írásaim saját szellemi termékeim, ezért kérem, ha felhasználja, azt a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye. Az eredeti tartalommal, a szerző és a forrás megjelölésével idézze, ahogy én is teszem.
