A Deloitte Globális Humán Tőke Trendek 2017 kutatás eredményei dióhéjban
140 ország 10 400 üzleti és HR-vezetőjének válasza alapján
A negyedik ipari forradalom zajlik, mondják a szakemberek, akik átlátják azokat a szeizmikus változásokat, amik az üzleti életet érintik napjainkban világszerte.
A cégek már végképp nem tudnak a régi paradigma szerint működni, derül ki a Deloitte Globális Humán Tőke Trendek 2017-es kutatási felméréséből, mely 10 000 vezető véleményét foglalja össze 140 országból.
A változások, amik rendkívüli módon felgyorsultak, minden humán témát érintenek a vezetéstől kezdve a karrieren, a fejlesztésen át egészen a munka fogalmának újradefiniálásáig.
A felmérés válaszadói
22%-a nagyvállalatnál dolgozik (a kutatásban nagyvállalatnak számít a 10 000 munkavállalónál többet foglalkoztató cég)
29%-a középvállalatnál dolgozik (1000–10 000 munkavállaló)
49%-a kisvállalkozásnál dolgozik (1000 munkavállaló alatti cég)
31%-a amerikai
41%-a az EMEA régió országaiban dolgozik
18%-a ázsiai és csendes-óceániai
63%-a HR-es
37%-a üzleti vezető
30%-a C szintű vezető (több mint 3100 megkérdezett)
10 top humántőketrend 2017-ben
A válaszadók fontosnak vagy nagyon fontosnak tartották
Felkészülés a jövő szervezetére
A megkérdezettek
88%-a szerint fontos vagy nagyon fontos a szervezeti átszervezés
11%-a úgy véli, hogy tudja, hogyan készítheti fel a szervezetet a jövő kihívásaira
32%-a jelenleg alakítja át a szervezetét csapatközpontúvá
94%-a szerint az agilitás és együttműködés rendkívül fontos a szervezeti sikeresség szempontjából
6%-a gondolja, hogy a cége jelenleg is rendkívül agilis
19%-a véli, hogy egyáltalán nem jellemző rájuk az agilitás
Karrier és fejlődés
A Y generációs fiatalok egyharmada úgy érzi, hogy a cégük jól hasznosítja a készségeiket, 42%-uk pedig fontolgatja, hogy elmegy a cégtől, mivel nem tud olyan ütemben fejlődni, ahogyan szeretne.
A megkérdezettek
42%-a szerint a munkatársaik jelenlegi karrierje nem tart majd öt évnél tovább
70%-a szerint a cégük nem rendelkezik a szükséges kompetenciákkal (pl. a szoftverfejlesztőknek 12-18 havonta meg kell újítaniuk a készségeiket, de hasonló a helyzet a marketing, értékesítés, könyvelés, jogi és pénzügyi területeken is).
Toborzás és kiválasztás
A megkérdezettek
29%-a használ játékokat és szimulációkat a toborzásban és kiválasztásban
6%-a kiválónak és 71%-a gyengének gondolja magát ezen a téren
15%-a kiválónak gondolja magát a potenciális jelöltekkel való hosszú távú kapcsolattartásban
A cégek
51%-ánál a munkatársi ajánlóprogram a három legfontosabb toborzási csatorna egyike
42%-ánál professzionális kapcsolati hálón keresztül történik a toborzás
Munkavállalói élmény
A cégek
23%-a úgy véli, hogy segít a munkatársainak abban, hogy megtalálják a munka és magánélet egyensúlyát
24%-a szerint sikerül összehangolni a személyes és szervezeti célokat
11%-a rendelkezik a munkavállalói élményt javító programokkal
10%-a érti a tervezői gondolkodás (design thinking) munkavállalói élményt javító hatását, és kiválónak értékelte magát az alkalmazásában
Teljesítménymenedzsment
A válaszadók 79%-a szerint a teljesítménymenedzsment magas prioritást élvez
Azon cégek 90%-ánál, akik újragondolták a teljesítménymenedzsment rendszerüket, jobb eredményeket sikerült elérni a munkatársak megtartásában.
Vezetés
A Y generációs fiatalok 44%-a vezetői munkakörben dolgozik
A megkérdezett cégek
54%-a úgy véli, hogy kiváló vagy megfelelő vezetőfejlesztési programmal rendelkezik az Y generációs vezetők fejlesztéséhez (33% gondolta így 2016-ban)
Az Y generációs vezetők mindezek ellenére úgy érzik, hogy nem kapják meg a kívánt figyelmet
Mindössze 28%-uk véli úgy, hogy a cégük teljes mértékben épít a készségeikre
A cégek 72%-a új vezetőfejlesztési programokat indított vagy éppen indít, teljesen új tartalommal, mint korábban
Digitális HR
A cégek
56%-a újratervezi a HR-programjait, és kiterjeszti digitális és mobil eszközökre
51%-a digitális üzleti modellre tér át
33%-a alkalmaz a HR-megoldásaiban mesterséges intelligenciát
41%-a beépíti a mobil technológiát HR-szolgáltatásaiba
Személyzeti adatok elemzése
A cégek
8%-a véli úgy, hogy használható adataik vannak annak eldöntésére, hogy kik állnak készen egy adott munkakör betöltésére
9%-a gondolja, hogy tudja, melyik munkavállalói rétegnek köszönheti az eredményeit
15%-a rendelkezik korrekt adatokkal a tehetséges csapatvezetők meghatározásához
Multikultúra és a hátrányos helyzetű munkavállalók integrálása
2014 óta 32%-kal nőtt azon vezetők száma, akik úgy gondolják, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalók integrálása az első számú feladatok egyike
72%-kal nőtt azoknak a cégeknek a száma, akik úgy gondolják, hogy náluk a nemi hovatartozás szerinti hátrányos megkülönböztetés megszűnt
Munkaerő-menedzsment (tágabb értelemben)
A cégek munkaerő szempontjából ma már nemcsak az alkalmazottaikban gondolkodnak, hanem külső munkatársakban, internetfelhasználókban vagy csak egészen rövid ideig alkalmazott szabadúszókban is. A munkatársakat a legújabb technológiát alkalmazó hardver- és szoftvereszközökkel látják el, melynek célja a munkájuk megkönnyítése mellett a termelékenységük fokozása
„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”