Ha izgalmas és rendkívül hasznos olvasmányt keres a nem verbális kommunikáció megismeréséhez, ajánlom önnek Joe Navarro: Beszédes testek c. könyvét.
Navarro FBI-ügynök volt, fő területe a kémelhárítás. Ennek köszönhetően izgalmas történeteket válogatott a könyvhöz, amelyekből számtalan jól használható szempontot kaphatunk mások megfigyeléséhez.
Agresszív felettes, kőkorszaki vadállat
Tudja, miben hasonlít az agresszív felettessel összetűző modern kori beosztott viselkedése egy kőkorszaki vadállattal farkasszemet néző ősember reakciójához? Az ősember a túlélése érdekében nagy valószínűséggel két dolgot tett, miután felocsúdott a rémület okozta dermedtségéből: elfutott, vagy megküzdött.
Idővel a fenyegetettségre adott válaszaink (megdermedés, megfutamodás és harc) kifinomultak, és ma a nem verbális viselkedésmintákban tudjuk tetten érni őket.
Tudta, hogy a láb a legőszintébb testrészünk?
A láb és a lábfej immár évmilliók óta az emberi faj elsődleges közlekedési eszköze. A lábunk segített a legtöbbet a menekülésben és a túlélésben, így a nem verbális információk megfigyelésekor is az alsó végtagok testbeszédének érdemes különös jelentőséget tulajdonítanunk. Ha például azt látjuk, hogy a beszélgetőpartnerünk lába nem felénk fordul, jelzésnek vehetjük arra, hogy menekül a helyzetből.
Békéltető viselkedésforma
Navarro felhívja a figyelmet arra is, hogy a negatív vagy fenyegető élményeket egy ún. békéltető viselkedésforma követi.
Ez egy olyan beidegződés, melyet az alkalmazkodás jeleként tart számon a szakirodalom, és azt a célt szolgálja, hogy lenyugtasson bennünket, valahányszor valami kellemetlen élménynek vagyunk kitéve.
A megbékülni vágyásnak számos viselkedésformája ismeretes. Például a nyakunkhoz nyúlunk, az arcunkat simogatjuk vagy a hajunkkal babrálunk. Mindezek automatikus cselekvések.
Ilyenkor az agyunk a következő üzenetet küldi: „Kérlek, nyugtass meg most azonnal!” A kezünk pedig azonnal válaszreakcióba lép, és olyan mozdulatot tesz, melynek révén visszanyerhetjük kényelemérzetünket.
Nem verbális kommunikáció jeleinek olvasása
Ezeknek a nem verbális jeleknek a helyes olvasásával és értelmezésével könnyebben megérthetjük mások gondolatait, érzéseit vagy szándékait.
Érdemes tehát megismerni ezek széles skáláját, és tesztelni a saját gyakorlatunkban. Olyan tudásra tehetünk szert, amelyik segíteni fog bennünket abban, hogy megtudjuk, mások miként reagálnak a mondanivalónkra ösztönösen.
