Ön szerint milyen a karizmatikus vezető? Ki az, akire azt mondaná, hogy ő egy karizmatikus személyiség? Milyen jellemvonásokkal rendelkezik? Mit tanulhatunk egy karizmatikus vezetőtől?
„Mi az, amit te csinálsz? Nem tudsz programozni, nem vagy mérnök, sem formatervező, egy szöget sem tudnál beverni a falba. Akkor miért olvasom naponta tízszer, hogy Steve Jobs egy igazi zseni? Mi az, amit te csinálsz?” – halljuk a Steve Jobs-film egyik szívszorító jelenetében.
Mindig Steve Jobs jut eszembe, amikor karizmáról van szó, a karizmatikus vezetőket mindig is hozzá hasonlónak képzeltem el. Erőt sugárzónak, szenvedélyesnek és lehetetlent nem ismerőnek. Steve Jobs ilyen volt, mindamellett, hogy nem állt tőle távol mások manipulálása, fenyegetése, de akár az etikusság határát súroló cselekedetek sem.
Provokatív volt, megsértett és lekezelt másokat, munkatársai úgy érezték, nem tiszteli őket. Legalábbis a vezetői pályája elején.
Ellentmondásos utasításai ellenére követték, megtették, amit kért, még akkor is, ha nem értettek vele egyet. Hogy miért? Talán mert a szenvedélyes meggyőződése, hite magával ragadó volt. Talán mert képes volt hatni: az akaratát másokra testálni és másokat befolyásolni. Talán mert a látnoksága és tökéletességre törekvése robbanékony kombinációnak bizonyult, amitől tartottak a munkatársai.
Ajánlom, nézze meg a filmet, alakítsa ki saját véleményét a karizmáról, és gondolja át, mit tanulhat a filmből, Steve Jobstól.
Mit jelent a karizma?
A karizmáról sok helyen sokfélét olvashatunk, nincs egységes vélemény a kutatók és szakértők között. Maga a szó, a karizma, a görög „charis” szóból származik, amely kegyelmet, adományt jelent.
Innen alakulhatott ki az a hozzá fűződő hit is, hogy születésével hozza magával az ember azokat a jellemvonásokat, amelyek másokból csodálatot váltanak ki.
Max Weber német szociológus szerint a karizmatikus ember egyedülálló vonása, ami megkülönbözteti a hétköznapi embertől, hogy valamilyen természetfeletti ereje vagy kivételes tudása van. Küldetést teljesít, és e küldetése folytán élvezi a tekintélyt és mások tiszteletét. Talán nem véletlenül, az üzleti világban a karizmát a hatalom egyik forrásának tekintjük.
Karizmatikus jellemvonások
Olvasva egy sor cikket a karizmáról, az a benyomás alakult ki bennem, hogy a karizmát sokan félreértik. Az interneten található legtöbb írás a karizmatikus embert pozitív értelemben csodalényként írja le. Olyan személyiségnek, aki belső erőt és tartást sugároz, így bárhol jelenik meg, nem marad észrevétlen.
Jó a közelében lenni és meríteni a belőle áradó energiából. Megnyerő, bizalmat gerjesztő személyiség, határozott, erős, barátságos, nyitott és közvetlen. Mindez úgy, hogy közben a saját érdekeit és céljait egy percig nem téveszti szem elől, de nem a mások manipulálásában és lenyomásában látja a megvalósítás útját.
Másokkal együttműködik, a közös cél érdekében a csapattagokat ösztönzi és lelkesíti. A saját haszon mellett a tágabb értelemben vett közösség is profitál mindabból, amit együtt végeznek.
Bizonyára ilyen karizmatikus emberek is éltek, élnek közöttünk… De láthatjuk az ellenpéldát is, különösen ha Steve Jobs vezetői karrierjére gondolunk vagy akár a saját környezetünkben felbukkanó emberekre, akik tagadhatatlanul karizmatikusak, és mindezek ellenkezője igaz rájuk.
Tipp: Gondolja át, hogy önnek mely tulajdonságai azok, amelyekkel a legnagyobb hatással van a környezetére? Miből fakad a személyes vonzereje, magnetizmusa?
A karizma átalakító ereje
A vezetőknek gyakran élénk kép él a fejükben arról, hogyan fest majd a jövő. Egyszer azt olvastam valahol, hogy akkor és csak akkor jó egy vezető, ha állandóan változtatni akar, türelmetlen a fejlődés ütemével, és mélyen elégedetlen a fennálló status quóval.
Vezetőként sosem lehetünk elégedettek a jelennel, és ez az az ellentmondás a jelen és a lehetséges jövő között, ami állandóan hajt, és erőfeszítésre sarkall. Akár vezetők vagyunk, akár nem, megtalálhatjuk azt a célt, ami nem hagy bennünket aludni, és ha ezt másokkal is megosztjuk, akkor másokat is magunkkal ragadhatunk.
A karizmatikus embereket valami nagyon erős belső erő hajtja.
Steve Jobsot például messianisztikus küldetéstudat: megváltoztatni a világot, hogy letegye a névjegyét, hogy maga után hagyja a keze nyomát. Meg akarta változtatni azt, hogy az emberek hogyan használják a számítógépüket. Volt néhány jó ötlete, amely forradalmian átalakította az emberek hozzáállását a számítógépekhez.
Soha nem az motiválta, hogy számítógépet gyártson. Égető késztetést érzett azonban arra, hogy olyan eszközöket adjon az emberek kezébe, melyekkel szabadon kiélhetik a kreativitásukat. Ha ezt a különbséget megértjük, már tudni fogjuk, milyen az a transzformatív erő, ami a karizmatikus emberek sajátja.
Nem vagyunk mindannyian képesek olyan terméket készíteni, szolgáltatást nyújtani, amely megváltoztatja azt, ahogyan az emberek élnek, dolgoznak, játszanak vagy tanulnak. Ennek ellenére a legtöbbünk olyasvalamivel foglalkozik, aminek van haszna az ügyfeleink számára.
És mindannyiunknak van elképzelése arról, hogyan adhatna még többet az ügyfeleinek, vagy hogyan tehetné jobbá a saját környezetét, végső soron a világot.
Tipp: Kérdezzük meg magunktól, mi az, amit mi árulunk? Gondolja át, hogy mit adhatna még a világnak. Miként tudná megváltoztatni a környezetét?
Karizma és az előadókészség
A tulajdonságaink és a felforgató tüzes szenvedély, ami bennünk él, önmagában még kevés a karizmatikussághoz, briliáns retorikára is szükség van, hogy elképzeléseinket a világ tudtára adjuk.
A karizmát sokan azonosítják a kiváló előadókészséggel, és hajlamosak egy erősen kifejező, felvillanyozó kommunikátort karizmatikusnak nevezni.
Úgy gondolom, Steve Jobs megvilágosító erejű, élményformáló előadásmódja „csak” hab volt a tortán. Lelkesedése ragadós volt, mindenkit megfertőzött a közelében. De, mint tudjuk, rengeteget gyakorolt ahhoz, hogy elérje azt a laza hatást, mintha csak egy nappaliból beszélne hozzánk, a barátaihoz.
Művészi szintre emelte a meggyőzést az ethosz, a logosz és a pátosz alkalmazásával (amit a kommunikációelmélet egyik alapító atyjától, Arisztotelésztől, a görög filozófustól ismerünk). Az ethosz hitelességet jelent, a logosz képviseli a meggyőzésben a logikát, az adatokat, a statisztikát, a pátosz pedig az érzelmi töltöttséget.
Tipp: Ön alkalmazza a meggyőzés arisztotelészi elemeit? Vegye elő a legutóbbi prezentációját, előadását, és kategorizálja annak tartalmát hitelesség, adatok/bizonyítékok, valamint érzelmek szempontjából. Hogyan aránylik az érzelemfaktor a másik kettőhöz? Ha kevésnek találja az érzelmi töltetet, érdemes újragondolnia az előadása tartalmát.
Fejleszthető-e a karizma?
Mindannyiunknak vannak szenvedélyei, melyek irányítanak bennünket. Ha ezeket képesek vagyunk megragadni, kifejleszteni és mély küldetéstudattá formálni, akkor, úgy gondolom, ezek pillérei lehetnek a karizmánknak.
És ha mindazt, amit feltárunk magunkból, hatásos történetté tudjuk formálni, elég hatásossá ahhoz, hogy az emberek segíteni akarjanak nekünk a céljaink elérésében, akkor magával ragadó előadókká válhatunk, és hitelesen kelthetjük egy karizmatikus ember benyomását. Kérdés, hogy saját magunkban rálelünk-e a hatóerőnk rendkívül összesűrített formájára és tudunk-e belőle profitálni.
Ma divatos úgy gondolkodni, hogy minden fejleszthető, így a karizma is. Végezetül: elképzelhetőnek tartom, hogy erősítsük azokat a tulajdonságainkat, melyek vonzóvá tesznek bennünket mások szemében. A belső szenvedélyünket feltárhatjuk, amivel megváltoztatjuk a világot. És azt is megtehetjük, hogy mindezt rendkívül hatásosan és megnyerően a világ tudtára adjuk.
A Steve Jobsot ábrázoló kép Henry Lamy francia kortárs festőművész alkotása, aki a kép használatához hozzájárult.
Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek abban, hogy eredményesen fejlessze vezetői kompetenciáit és másokat inspiráló vezetővé váljon.
Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.
Írásaim saját szellemi termékeim, ezért kérem, ha felhasználja, azt a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye. Az eredeti tartalommal, a szerző és a forrás megjelölésével idézze, ahogy én is teszem.
