Telefon: +36 70 6363 538

Agilis vezetői gondolkodásmód

Agilis-gondolkodásmódIsmerkedjünk meg Nelson admirálissal, aki brit haditengerész volt és 1805-ben Napóleon francia–spanyol flottája ellen harcolt.

Az esélyek nem a briteknek kedveztek, de olyan ütőkártyájuk volt, amit a hadtörténelem egyik legforradalmibb és legeredetibb terveként tartanak számon.

Agilis vezetői gondolkodásmód

Ahogy a régi kalandfilmekben is láthatjuk, a tengernagyok hagyományosan az ellenséggel párhuzamosan vonultatták fel a hajóikat. Egyik sortüzet lőtték a másik után, egészen addig, amíg valamelyik fél feladta. Ennek a felállásnak az volt az előnye, hogy a hadihajók oldalán elrendezett ágyúk erejét maximálisan ki tudták használni. Az irányítást szolgáló zászlójeleket mindenhonnan jól lehetett látni, mivel a saját flottavonaluk közepén helyezték el.

Nelson változtatott ezen: az ellenséget merőlegesen közelítették meg, és kettévágták a vonalukat, így megosztották őket. Abban bízott, hogy miután kettészakítja a francia–spanyol flottát, az ellenség hajói szétszóródnak, és sikerül kivonni őket az irányítás alól. A kialakuló káosz közepette pedig az ellenséges flotta hajóskapitányai képtelenek lesznek összehangolni a parancsaikat.

Ez idáig belső agilitásra és innovatív gondolkodásra vall. A sikerüket azonban nem csupán annak köszönhették, hogy betörtek az ellenséges vonalba és ott tüzet nyitottak óriási pusztítást okozva.

Hanem hogy a csata megindulását követően az egyes hajóskapitányoknak saját kezdeményezésükre kellett cselekedniük. A flotta egyes hajóinak parancsnokai felhatalmazást kaptak ugyanis arra, hogy ne várjanak a főparancsnok utasításaira, hanem a legjobb belátásuk szerint cselekedjenek.

Napóleon megtiltotta az altengernagyoknak, hogy bármit is eláruljanak a hajóskapitányainak az Anglia legyőzésére irányuló átfogó stratégiáról. A központi irányítástól való függés visszatérő gyengesége volt a napóleoni flottának. Napóleon hajói szétszóródtak, és nem tudtak választ adni a fennálló helyzetre.

Nelson olyan szervezeti kultúrát valósított meg, amely a főparancsnok utasításainak egyszerű végrehajtása helyett az egyéni kezdeményezést és kritikus gondolkodást támogatta. A britek előnye nem technikai, hanem kulturális jellegű volt. A siker lényegét a belső agilitásban, innovatív gondolkodásban és a felhatalmazó menedzsmentszemléletben találjuk meg.

Miért van szükség agilis vezetői gondolkodásmódra?

Felgyorsult világban élünk. Digitalizáció, algoritmusok, mesterséges intelligencia hódítanak egyre nagyobb teret. Ezzel a fejlődéssel együtt változnak a munkahelyek, a döntéshozatali rendszerek, az üzleti modellek. Átalakulnak a szervezetek, új és agilisabb menedzsment szükséges a vezetésükhöz. Ebben a környezetben vezetőként azzal a kihívással kell szembenéznünk, hogy egyre komplexebb problémák tornyosulnak előttünk.

Agilis szervezetek felépítéséhez és vezetéséhez elengedhetetlen, hogy vezetőként nyitottak és elkötelezettek legyünk olyan új gondolkodási sémák elsajátítására, amelyek képessé tesznek bennünket arra, hogy megreformáljuk a csapatunk és az egész szervezetünk működését.

1. Fejlesszünk ki belső agilitást

Az ún. „belső agilitás” kifejlesztése elengedhetetlen alapfeltétele lesz annak, hogy vezetőként képessé váljunk egy agilis csapat vagy szervezet irányításra.

A kutatások azt bizonyítják, hogy a felnőtt emberek idejük nagy részét passzív, reaktív módban töltik, különösen, amikor valamilyen kihívással kell szembenézniük. A legtöbb szervezet is így működik.

„Passzívan reagáló” gondolkodáson a külső világ kintről befelé irányuló megtapasztalását értjük, melynek az az alapja, ahogyan a külső környezetre vagy mások viselkedésére válaszolunk. Az érdeklődően, „aktívan reagáló” gondolkodásmód viszont a bentről kifelé irányuló megközelítése a világnak. Azon alapul, hogy a valóságot a belső hiteles egyéniségünkön, a motivációinkon és céljainkon keresztül ragadjuk meg.

Ahhoz azonban, hogy agilis csapatot, agilis szervezetet építsünk és vezessünk, vezetőként át kell állnunk arra, hogy elsődlegesen aktívan reagáló formában működjünk.

Az aktívan reagáló gondolkodásmód azt jelenti, hogy kapcsolatba lépünk a világgal, hogy lássuk, mit tehetünk. Azaz, éberen vagyunk benne a pillanatban, az „itt és most”-ban, hogy érdeklődően elébe mehessünk a jövőnek.

Csendesítse le elméjét, hogy be tudjon lépni az itt és most világába.

2. Gondolkodjunk innovatívan

Ha passzívan reagálunk a világra, akkor elsősorban arra törekszünk, hogy minden a jól bejáratott módon menjen, igyekszünk elkerülni a hibázási lehetőségeket és mindent az ellenőrzésünk alatt tartani. Ebből a módból nemcsak aktívan érdeklődő módra kell átállni, hanem az innovatív gondolkodásra is. Olyan felfedezésekre kell törekednünk, melyek új utakra vezetnek bennünket.

Az új információ jöhet pl. új kapcsolatokból, más tudományágak tapasztalataiból. A lényeg, hogy aktívan kutassunk, és reagáljunk rájuk kreatívan, innovatívan. Nem feltétlenül új termék vagy szolgáltatás kidolgozását jelenti ez, hanem újszerű eljárásokat és folyamatokat is akár.

3. Hatalmazzunk fel másokat

A hierarchikus szervezetekben az egyes szervezeti egységek, más néven szervezeti silók gyakran passzív módban működnek. A vezetők és embereik kapcsolata a főnök-beosztott, fölé- és alárendelt viszonyon alapul. A munkatársak leginkább csak azokat a feladatokat végzik el, amelyeket nekik kiosztottak.

Az agilis szervezetek ezzel ellentétben független, önálló döntéskörrel rendelkező egyéneket, hálózatba szerveződött csapatokat foglalkoztatnak. Ez alapvetően nyitott, kreatív gondolkodásmódot kíván a vezetőség részéről, hiszen ebben az esetben a megállapodások alapja a bizalom és a szabadság.

4. Engedjük el a régi gondolkodásmódot, hitrendszert

A belső agilitásra való átváltás meglehetősen újszerű. Azzal jár, hogy „elengedjük” a régi gondolkodási mintákat és hitrendszereket.

Akár tud róla, akár nem, de szinte minden vezető számára ez jelenti az egyik legnagyobb stresszfaktort. Kinek könnyebb ezzel megbirkózni? A millenniumi nemzedékből kikerülő ifjú titánoknak vagy a régi „motoros” vezetőknek?

A régi gondolkodási minták elengedése mindegyik generáció elé kihívást állít. Igaz, más-más szempontból. Ha ön a millenniumi nemzedék tagja, akkor egy kis előnnyel indul ezen a pályán. Hiszen kevesebb a berögzült, régi, automatikusan bekapcsolódó megszokás, mely már nem segít, inkább csak hátráltatja.

De akár millenniumi generáció tagja, akár az idősebb generáció tapasztalataival bír, a fő megközelítés ugyanaz: fegyelmezett hozzáállásra van szükség. A jutalom viszont az a nagy fokú szabadság, amit az agilis szervezet kínál. Hiszen az irányító elv itt már nem a büntetéstől való félelem vagy szankció, hanem a célok szolgálata és a szenvedély.

Gondolatébresztő kérdések

Mi jellemző a gondolkodására, passzívan vagy aktívan reagáló?
Milyen helyzetekben passzívan, és mikor aktívan?
Hogyan érhetné el azt, hogy innovatívabb legyen?
Felhatalmaz másokat, vagy inkább mikromenedzsel?
Hogyan tudná elengedni az önt nem szolgáló gondolkodásmódot, hitrendszert?

Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek olyan vezetői kompetenciákra szert tenni, amellyel magabiztosan állhat az agilis átalakulás élére, bármilyen vezetői szerepkörben is van.

Írjon a kranitz.eva@vezetofejlesztes.hu-ra, vagy hívjon a 70 6363 538-as telefonszámon.

Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.

Írásaim saját szellemi termékeim, ezért kérem, ha felhasználja, azt a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye. Az eredeti tartalommal, a szerző és a forrás megjelölésével idézze, ahogy én is teszem.

Kránitz Éva, MBA

„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”