Telefon: +36 70 6363 538

Tervezői gondolkodásTervezői gondolkodás lépésről lépésre

A tervezői gondolkodás, avagy design thinking lenyűgöző sebességgel válik egyre népszerűbbé a cégek körében. Azért tűnhet ki egyre inkább, mert a felhasználót, az embert állítja módszertanának középpontjába és olyan lelkiállapotot, hozzáállást rejt magában, amely képessé tesz a kreativitás, csapatmunka és innováció legmagasabb szintű kihasználására.

A tervezői gondolkodás önmaga is képes a megújulásra, a módszertan éppen ezért nem kőbe vésett, mégis vannak lényeges állomások a folyamatban. Lépcsők, melyek gyakorlati útmutatót adnak, és megjelenítik a módszertan elveit, azokat a mozzanatokat, amik a tervezői gondolkodást különlegessé, és a mai, egyre inkább a felhasználót középpontba helyező világunkban kifejezetten versenyképessé teszik.

Ahhoz, hogy tervezzünk, meg kell ismernünk a célcsoportot

A tervezői gondolkodás középpontjában az ember, a felhasználó áll. A módszertan leggyakrabban különböző termékek és szolgáltatások tervezésére használják, de legyen szó akár szervezeti fejlesztésről is, a bázis, ahonnan a folyamatnak el kell indulnia, a célcsoport. A megismerés fázisa lehetőséget ad arra, hogy ne egy olyan szolgáltatás, termék fejlesztésére menjenek el az erőforrások, amelyekre az emberek nem lesznek vevők. A tervezői gondolkodás egyik különlegessége, hogy a felhasználó igényekre reagálva hoz létre valami teljesen újat.

Ahogy a tervezői gondolkodás többi fázisára is jellemző lesz, a megismerés lépésénél is számtalan módszertanhoz, eszközhöz nyúlhatunk. A cél azonban az, hogy a megfigyelésen túl interakcióba lépjünk a felhasználókkal, képzeljük magunkat a helyükbe, és bepillantást nyerjünk akár a legmélyebb értékekbe és gondolatokba is.  A megismerés fázisának megfelelő hozzáállás a szinte gyermeki rácsodálkozás a világra, nem szabad ugyanis a saját véleményünk és szűrőink által meghatározott következtetéseket levonni. Hasznosabb mindent megkérdőjelezni, és addig kérdezni, kutatni, amíg el nem jutunk a valódi benyomásokig.

A megismerés fázisának módszerei közül érdemes talán az interjúzást, a karakter-alkotás megemlíteni, de rengeteg vizuális, kreatív tevékenység és eszköz közül választhatunk (pl. empátia-térkép, történet-mesélés, stb.)

Értelmezni a benyomásokat – definiálni a problémát

Ha empatikusan álltunk a felhasználóinkhoz, és úgy érezzük, elég bepillantást kaptunk a valós élethelyzetekre, igényekre, szükségletekre, akkor elérkezünk a tervezői gondolkodás egyik legnehezebb fázisához, ahol meghatározzuk, mi is az az igény, amelyre tervezni szeretnénk. Az összegyűjtött benyomások rendszerezése, megtisztítása ad lehetőséget arra, hogy kikristályosodjon, mit kell tennünk, mi a cél, amit a tervezői gondolkodás módszertanával el szeretnénk érni. Egy személyes nézőpontot kell meghatároznunk, amely szem előtt tartja mindazt a tudást, amit az előző fázis során begyűjtöttünk.

Ahhoz, hogy sikeres megoldásokat hozzunk létre, szükség van arra, hogy fókuszt és keretet adjunk a problémának. A definiálás fázisának egyik legismertebb metódusa a „Hogyan tudnánk…?” kérdés-alkotás, amely egyrészt segít valódi problémákat meghatározni, előkészíti a következő fázis kreativitásának légkörét is.

A kreatív roham – ötletelés

Miután sikerült meghatároznunk a problémát, szemünk előtt tartva a felhasználói szükségleteket, nincs más dolgunk, mint számtalan ötlettel előrukkolni, amelyek megoldást hozhatnak. A tervezői gondolkodás látványos, kreatív fázisába értünk, ahol a falakat és az asztalokat elborítják a különböző színű és mintájú öntapadós lapocskák, és ahol a legfontosabb szabály, hogy nincs lehetetlen. Az előző fázis fókuszálása után kitágíthatjuk a látóhatárt, elrugaszkodhatunk a valóságtól. A cél nem a minőség, hanem a mennyiség. Vázlatokat gyártunk, és egymás ötleteire építkezve kerülünk egyre közelebb és közelebb a tökéletes megoldások halmazához.

Talán könnyen kitalálható, hogy ebben a fázisban jelenik meg legtöbbször a brainstorming (ötletroham) már sokak által ismert és használt módszere. De bármilyen eszközt válasszunk is, a cél, hogy a csapatunk minél több, minél újabb és innovatívabb ötlettel rukkoljon elő. Az ötleteket aztán szükséges értékelni, amely szintén számtalan módon megvalósulhat. Gyakori a szavazások és különböző értékek alapján történő sorba állításuk (pl. megvalósíthatóság).

Prototípus elkészítése

A tervezői gondolkodás következő fázisában az ötletek megelevenednek, azaz kézzel foghatóvá, értelmezhetőbbé válnak. Prototípusok készülnek el, kezdetleges megoldások, amiket be lehet mutatni a felhasználóknak és más szereplőknek is. A prototípusoknak sem kell tökéletesnek lenniük. A cél itt inkább az, hogy a gondolkodás, az elme fázisából már kilépve a valóságba, valamit alkossunk, és az alkotásunkat be tudjuk mutatni.

Prototípus lehet bármi, modellek, forgatókönyvek, rajzok, szituációk, stb. A prototípusok olcsón és gyorsan juttatják el a megoldásainkat, a problémákra hozott ötleteinket a következő fázis küszöbére.

Visszatérni a forráshoz – megoldások tesztelése

A készített prototípust tesztelni szükséges, annak érdekében, hogy visszajelzést kapjunk a felhasználóinktól. A kézzel fogható megoldásunk talán nem lett megfelelő, sőt, a tesztelés alatt akár az is kiderülhet, hogy a kezdetektől fogva rossz irányból közelítettünk a probléma felé. A tesztelés lehetővé teszi, hogy tökéletesítsük a megoldást, és valóban olyan végeredményt hozzunk létre, amely a felhasználói igényekre reagál.

A tesztelés és prototípusok gyártásának fázisai éppen ezért addig váltakoznak, addig ismétlődnek, amíg el nem jutunk a tökéleteshez. Ez a folyamat a finomításon túl szolgálhat további tanulásra is, hiszen a felhasználói reakciók még mélyebb megértést szolgálnak a felhasználóinkról.

Rugalmasság a tervezői gondolkodásban

A tervezői gondolkodás ideális esetben nem egy egyszeri, lezárható folyamat. A fázisok ismétlődhetnek, és egymásba is folyhatnak. Az eszköztár hihetetlenül széles, annak megfelelően, hogy mit állítunk tervezésünk középpontjába. Könnyedén választhatunk a más területeken bevett módszerekből, de akár új eszközöket is bevethetünk. A tervezői gondolkodás valójában talán nem is módszertanként, hanem hozzáállásként, elmeállapotként határozható meg a legeredményesebben. A tervezői gondolkodás megköveteli, hogy belehelyezkedjünk a célcsoportunk szerepébe. Az ő igényeik szem előtt tartásával válik lehetségessé, hogy innovatív üzleti sikereket érjünk el.

A tervezői gondolkodás a Stanfordi Egyetem Design-iskolájából indult meg, a fent említett lépések is az eredeti módszertan alapján kerültek bemutatásra. Bizonyos szakirodalmak, a módszertan használói máshogy csoportosítják a tevékenységeket, azonban a folyamat lényegi elemei a fent felsoroltak. Ezeket a lényegi elemeket szükséges végigvinni ahhoz, hogy eredményes folyamatot hajtsunk végre.

Ezen túl a tervezői gondolkodáshoz szükség van arra, hogy a benne résztvevő csoport ismerje a metódus lényegét, bízzon saját kreativitásában, és empátiával forduljon a célcsoportja felé. Megtévesztő, hogy a neve gondolkodásra utal, mert a hangsúly inkább az alkotáson van, a kézzel fogható, gyakorlatba ültetett megvalósításon. A tervezői gondolkodás alkalmazása során elengedhetetlen az optimizmus, folyamatosan tanulni kell a hibákból, és sokszor kell ismételgetni a lépéseket az igazi eredmények elérése érdekében. Mivel a módszertan megvalósítása során gyakori, hogy a tervezésben részt vevők bizonytalanságot érezhetnek, fontos, hogy tisztában legyenek a tervezői gondolkodás folyamatával, és hogy ismerjék annak lényegi szabályait és kulcsmozzanatait.

A cikk első részét a design thinking címszó alatt találja.

Amennyiben van olyan témája, melyhez igénybe venné a tervezői gondolkodás módszertanát, készséggel állok rendelkezésére a workshop moderálásban.  Kérjen ajánlatot tervezői gondolkodás workshopra: kranitz.eva@vezetofejlesztes.hu

Kránitz Éva, MBA

„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”