DIÓHÉJBAN: Az új kommunikációs eszközök használata a munkahelyeken nem jelent egyértelmű támogatást a vállalati célok elérésében.
Annak érdekében, hogy a modern kommunikációs eszközök személyes használata a munkahelyek termelékenységéhez is pozitívan járuljon hozzá, a vezetőknek figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy mindezt összehangolják a munkafolyamatokkal, a munkahelyi adottságokkal és a vezetői szemlélettel, miközben a lehetséges negatív hatásokat csökkenteni igyekeznek.
Lehet, hogy a juttatások rendszere lenne a legutolsó, amit a HR-szakemberek személyre szabnának vagy egyéni teljesítményekhez kötnének, de a felmérések azt mutatják, hogy a juttatások rugalmas bővítése és azoknak valamilyen módon személyre szabása hatalmas versenyelőnyt jelent a minőségi munkaerő megnyerése szempontjából.
Egy közösségi vállalat fő ismérve, hogy milyen mértékben és hogyan vállal szerepet a társadalmat érintő fontos kérdésekben.
Ez egyre fontosabb lesz gazdasági szempontból is.
A felmérések azt mutatják, hogy mind a befektetői, mind a fogyasztói oldal egyre elégedetlenebb a politikusok eredményeivel. Egyre nagyobb elvárásokkal és reményekkel fordulnak a gazdasági szervezetek felé az élhetőbb és igazságosabb társadalom felé való elmozdulás reményében.
2018 és a következő időszak legnagyobb kihívásai között szerepel a mesterséges intelligencia, a robotika és az automatizálás beépítése a folyamatokba.
DIÓHÉJBAN: A hagyományos hozzáállás az életpálya alakulásához – 20+ évesen befejeződik a tanulás időszaka, 40+ évesen bezárulnak a karrierutak kapui, 60+ évesen vége az aktív éveknek – ma már egyre inkább elavultnak számít.
A munkaerőpiacon is azok a vállalatok lesznek sikeresek, ahol mielőbb elkezdik átalakítani foglalkoztatási politikájukat a többgenerációs karriermodellek irányába. Ez legfőképp az idősebb korosztály foglalkoztatását és munkaerő-állományba integrálását jelenti.
A Deloitte által 2018-ban végzett Global Human Capital Trend (Globális Humántőke Trend) kutatás több mint 11 000 cégvezető és HR-szakember megkérdezése, valamint napjaink vezető vállalatainak döntéshozóival készített interjúk alapján dolgozta fel és foglalta össze a jelen munkaerőpiacára jellemző világméretű trendeket.
A cikkben a kutatás 10. trendjét mutatom be: Munkaerőpiaci ökoszisztéma
A negyedik ipari forradalom zajlik, mondják a szakemberek, akik átlátják azokat a szeizmikus változásokat, amik az üzleti életet érintik napjainkban világszerte.
A cégek már végképp nem tudnak a régi paradigma szerint működni, ami már 2017-ben kiderült a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég Globális Humán Tőke Trendek kutatásából.
A változások, amik rendkívüli módon felgyorsultak, minden humán témát érintenek a vezetéstől kezdve a karrieren, a fejlesztésen át egészen a munka fogalmának újradefiniálásáig. Megváltoznak a vezetői prioritások.
Annak ellenére, hogy egyre több a gyakorlatias vezetői tréning a piacon, a cégek közül nagyon kevesen gondolják azt, hogy erősek például az Y generációs vezetők fejlesztésében, vagy az olyan globális vezetőkében, akik a világban bárhol kiváló teljesítményre képesek.
A Deloitte-felmérés válaszadóinak közel 30%-a szerint gyenge vagy nagyon gyenge a vezetői utánpótlás és a vezetői szerepre való felkészítés a szervezetekben. A felmérés rámutat arra is, hogy azok a vezetői tréningek, amelyeket a legtöbb cég világszerte alkalmaz, nem hozzák azt az eredményt, amit vártak tőlük, és amire igény van.
2018-ban a HR Portál által közzétett felmérés szerint, amely 600 főt érintő megkérdezésen alapult, a business coaching óradíja 22 260 forint, a vezetői coachingé pedig 43 600 forint.
