Telefon: +36 70 6363 538

Közösségi vállalatok

Közösségi-vállalat

A Deloitte által végzett Global Human Capital Trend (Globális Humántőke Trend) kutatás több mint 11 000 cégvezető és HR-szakember megkérdezése, valamint napjaink vezető vállalatainak döntéshozóival készített interjúk alapján dolgozta fel és foglalta össze a jelen munkaerőpiacára jellemző világméretű trendeket.

A fő üzenet: alapvető változás kezdődött el a munka világában alkalmazott technológiák tekintetében. A változás, amely felé a munka világa tart 2018-ban: a közösségi vállalat.

Mit neveznek közösségi vállalatnak?

A közösségi vállalat az a szervezet, amely a profit termelése és a bevétel növekedése mellett a környezete, azaz a vele kapcsolatban állók érdekeit is tiszteletben tartja és támogatja. Ma egy vállalat megítélése nagyban függ attól is, hogy milyen a viszonya a munkatársaival, a fogyasztóival és az üzleti partnereivel, milyen hatást gyakorol a tágabb értelemben vett környezetére és a társadalomra, amelyben működik.

Mit jelent közösségi vállalatként működni?

Mindezt a kutatás a globális munkaerőpiacon kialakuló és a jövőben várhatóan egyre nagyobb teret nyerő 10 fő trend felállítása mentén mutatja be:

1. trend – Szimfonikus felső vezetői együttműködés
2. trend – Személyes, szakmai és a munkavégzéshez kötődő adatok kezelése
3. trend – Karrierút új irányai
4. trend – Jóllét mint vállalati stratégia
5. trend – Sokrétű munkahelyi kapcsolódás
6. trend – Személyre szabott juttatási rendszer
7. trend – Társadalmilag felelős munkahely
8. trend – Mesterséges intelligencia, robotika és automatizálás
9. trend – A magas életkor mint új munkaerőpiaci faktor
10. trend – Munkaerőpiaci ökoszisztéma

Radikális változások a munka világában

2018-ban szeizmikus változásoknak lehetünk szemtanúi a munkaerőpiacon, a munkahelyeken és a munka világában használatos technológiák terén.

A szervezeteket már nemcsak a tradicionális mutatók, mint a pénzügyi teljesítmény, a termékek és szolgáltatások minősége alapján értékelik.

Hanem egyre inkább a munkatársaikkal, ügyfeleikkel, partnereikkel és a tágabb környezetükkel való kapcsolataik.

Nem utolsósorban a társadalmat befolyásoló hatásuk alapján.

A kapcsolatépítés nélkülözhetetlen feltétele, hogy a cégek vezetői meghallgassanak másokat, átláthatóvá tegyék az üzleti információkat, az együttműködések elősegítése végett lebontsák a szervezeti silókat, bizalmat építsenek ki és következetes viselkedést.

A szervezeti piramisstruktúrák leomlóban vannak, helyüket egymással jól kapcsolódó csapatok hálózata veszi át. Ez a folyamat már elindult az elmúlt pár évben, most a fókusz a bentről kifelére irányul.

A szervezetek elkezdték kialakítani az üzleti ökoszisztémájukat, azaz olyan külső kapcsolati hálójukat, amelybe beletartoznak például a beszállítók, befektetők, szaksajtó, inkubátorok, illetve egyéb szakemberek és szervezetek által alkotott közösség, mely a vállalat körül létezik.

Mi az oka a közösségi vállalat kialakulásának?

Az alábbiakban három olyan makrogazdasági jelenséget ismerhetünk meg, amely a Deloitte cég kutatása szerint leginkább hozzájárul a közösségi vállalat koncepciójához:

1. Nő az egyén hatalma. Különösen igaz ez a két legújabb felnőttnemzedékre, az Y és a Z generációra, akik 2020-ra a munkaerőpiac felét teszik ki.

Ez a nemzedék az internet és a közösségi média jóvoltából sokkal több információhoz jut a cégekről, azok termékeiről, szolgáltatásairól, mint eddig bármelyik, és olyan mértékben tudja kifejezni a véleményét széles közönség felé, mint amire eddig még sohasem volt példa.

86%-uk úgy véli, hogy a cégek sikerét nem csak pénzügyi teljesítményben kellene mérni.

2. Nő a vállalkozások vezető szerepe a társadalomban. A 2018-as Edelman bizalmi index szerint, világviszonylatban az emberek 52%-a jobban hisz a vállalatoknak, mint a kormányzatoknak (43%). Ez a bizalom egyben nyomást helyez a cégekre, miközben lehetőségeket is rejt magában.

3. Nő a technológiai fejlődés hatása a társadalomra. A mesterséges intelligencia, a kommunikációs technológia új formái alapvetően megváltoztatják a munka világát, kezdve attól, hogy ki dolgozik (ember vagy gép), egészen odáig, hogy szükség lesz-e egyáltalán emberi munkaerőre bizonyos területeken.

A gépi tanulás három évvel ezelőtt még nem tartozott a legizgalmasabb technológiai témák közé, ma az egyik legtöbbet emlegetett terület. Az új technológiák nyilván új lehetőségeket is tartogatnak a vállalkozásoknak, és pozitív társadalmi hatást is kifejtenek.

A C szintű felső vezetők 74%-a úgy véli, hogy a cégeknek a jövőben nagyobb befolyásuk lesz a társadalmi folyamatokra, mint a kormányzatoknak vagy más szervezeteknek.

[C szintű vezetőknek nevezzük a vállalati felső vezetőket, a „C” elnevezés a chief angol nyelvű kifejezésből származik, pl. chief executive officer (CEO), chief financial officer (CFO), chief operating officer (COO) and chief information officer (CIO)].

Válasszon engem vezetői coachának, és segítek önnek olyan vezetői kompetenciákra szert tenni, amellyel magabiztosan állhat az agilis transzformáció élére, bármilyen vezetői szerepkörben is van.

Köszönöm, hogy elolvasta írásomat. Ha tetszett, kövesse szakmai tevékenységemet, és ossza meg cikkeimet másokkal is, ha úgy érzi, hogy számukra is hasznos lehet.

Írásaim saját szellemi termékeim, ezért kérem, ha felhasználja, azt a szerzői jog tiszteletben tartásával tegye. Az eredeti tartalommal, a szerző és a forrás megjelölésével idézze, ahogy én is teszem.

Kránitz Éva, MBA

„Olyan vezetői kultúra kialakításához szeretnék hozzájárulni, ahol a vezetők tudatosak abban, amit teremtenek és támogatják munkatársaikat abban, hogy célt, értelmet és megelégedettséget találjanak a munkájukban. ”