Az emberi élet eddig leghosszabb, mintegy 85 éve tartó kutatása szerint
Robert Waldingerrel beszélgettek, aki jelenleg annak a nagyívű kutatásnak a vezetője, amely a boldog élet kulcsára keresi a választ. Nem, nem az evés…
A generatív AI hatása a vezetésre
A generatív AI, azaz generatív mesterséges intelligencia bevezetése korszakalkotó pillanatot jelentett. Soha ennyi embert nem izgatott még ennyire egy technológiai program. A ChatGPT 2022 novemberi megjelenését követő öt napon belül több mint 1 millió ember jelentkezett be, hogy kipróbálja. Ha a pénzügyi befektetések a növekedés előrejelzői, akkor a 2023 első öt hónapjában a generatív mesterséges intelligenciába befektetett 12 milliárd dollár mutatja az elkötelezettség jelentőségét.
Cikkem forrásának írója, Lynda Gratton a London Business School vezetési tanszékének professzora, a jelenlegi lendület és irány érzékeltetésére 2023 szeptemberében kutatási webináriumot tartott a generatív mesterséges intelligencia munkahelyi hatásáról. Az itt elhangzottakról szól ez az írás.
Milyen lesz az új, határok nélküli szervezeti világ?
Kulcsfontosságú tényezők a sikeres szervezeti változásokhoz
Szervezeti változások a fókuszban: A Deloitte 2023 Globális Humán Tőke Trendek felmérés olyan változásokról számol be, amelyek a munka világában zajlanak. A szerzők rámutatnak arra, hogy a hagyományos munkafelfogás változóban van, mivel az előző évszázad gépimodell-alapú, mechanikus munkafelfogásán alapú munkavégzése nem felel meg a mai kor kihívásainak.
A Covid–19 világjárvány kezdetén mindenki azt gondolta, hogy hat hónapon belül vége lesz, csak ki kell tartani. De nagyon hamar kiderült, hogy ez nem egy rövid, hanem igencsak hosszú út lesz. Ezalatt alapvetően újra kell gondolnunk, hogy mit jelent a munka, ki végzi el, hol történik a munkavégzés és miért. Nem utolsósorban, hogyan vezetjük a munkatársakat egy megváltozott környezetben.
A kutatók szerint új alapokat kell lefektetni, amihez az kell, hogy a szervezetek és a munkavállalók másképpen tekintsenek a kihívásaikra mint korábban. A kutatási jelentés három alapvető elvet emel ki, ezek a következők:
Érzékenység mint erőforrás
Hogyan válhat előnyünkre az érzékenység vezetői szerepben?
Az érzékeny vezetők olyanok, mint a profi hangmérnökök, akik gondosan állítják be a hangzást, hogy mindenki a legjobb teljesítményt nyújthassa a színpadon.
Hozzuk ki a legtöbbet önmagunkból
Jocelyn K. Glei Hozzuk ki a legtöbbet önmagunkból c. könyve az egyik karriertémájú kedvencem, egyrészről mert igényes a könyvdizájn, másrészről mert gyakorlatias útmutatást nyújt ahhoz, hogy hogyan érjünk el sikert a karrierünkben.
Szabadság és felelősség kultúrája
Szabadság és felelősség a kulcsszavai annak a szervezeti kultúrának, amelyet Reed Hastings, a Netflix társalapítója és Ervin Meyer mutat be közös könyvükben, címe Az a szabály, hogy nincs szabály. A könyv a Netflix sikertörténetén keresztül forradalmi betekintést nyújt a szabadság és felelősség szervezeti kultúrájába és annak kialakításába, fenntartásába. Bemutatja, hogy miként lehet radikálisan új szemléletmódot alkalmazni a vállalatirányításban.
A szabadság és felelősség kultúrája lehetővé teszi a cég munkatársai számára, hogy nagyfokú autonómiával rendelkezzenek. Ez növeli a munkavállalói elkötelezettséget és innovációt. Hastings és Meyer azt állítják, hogy a hagyományos, szabályokkal teli munkahelyi környezet korlátozza a kreativitást és a fejlődést. Míg egy nyitottabb, szabályoktól mentes környezet elősegíti azokat.
Kiválóság
Jim Collins „Jóból kiváló” című könyve egy útmutató azoknak, akiknek a kiválóság érték. Az új kiadás továbbfejlesztett tartalommal és friss példákkal szolgál, hogy még mélyebb betekintést nyújtson abba, hogyan lehet egy jó vállalatot átfordítani kiválóvá.
Generációk a munkahelyen
BB, X,Y és Z generációk a munkahelyen
Milyen életesemények hatottak az egyes generációkra, mik az általános generációs jellemzők és fő kihívások?
Olyasmiről írok, amiről már sokan és sokfélét írtak, sorra születnek a kutatások a generációk hozzáállásáról, viselkedéséről és tulajdonságairól, csak éppen ember legyen a talpán, aki talál ezekben közös nevezőt. Az eredmények többnyire egymásnak ellentmondóak és leegyszerűsítettek.
Már maga a generáció szakirodalmi definíciója sem egységes, azaz maguk a kutatók is eltérően értelmezik a fogalmat. Az egyik legelterjedtebb nézet, hogy azok tartoznak egy generációhoz, akik egy időszakban születtek, nagyjából azonos földrajzi helyen. Így azonos életesemények hatottak rájuk és alakították a hiedelmeiket és élethez való hozzáállásukat, ami pedig alapvetően meghatározza a viselkedésüket. A generációs időszakok végpontjai régiónként vannak meghatározva, ezért fordul elő az, hogy ahány forrás, annyi dátum arra vonatkozóan, hogy mettől meddig számítunk egy adott generációt.
Ez a cikk nem az egymásnak ellentmondó kutatások bemutatásáról szól, hanem sokkal inkább olyan kurátori munka eredménye, amelynek rendező elve a saját logikám és sokéves, a munka világában szerzett tapasztalatom.
Jelenleg négy generáció van párhuzamosan jelen a munkaerőpiacon. A fenti táblázatban generációként röviden feltüntettem néhány, szerintem meghatározó életeseményt, generációs jellemzőt és kihívást. Most vegyük ezeket részletesebben górcső alá.
Agilis transzformáció
Agilis transzformáció építőipari cégnél – esettanulmány
Az alábbiakban egy nemzetközi építőipari cégnél történt agilis transzformáció esetét mutatom be. A cég ügyvezetője 2019 tavaszán azzal keresett meg, hogy kihívást jelent számukra az igazgatóságok hatékony együttműködése.
80 országban, 150 leányvállalatot működtető cég magyar egységéről van szó, amely nagyon erős mérnöki és kivitelezési kompetenciákkal rendelkezik. A cég több mint 130 főt foglalkoztat, 2020-ban közel 8 Mrd forint volt az árbevételük.
Első körben a dizájngondolkodást ajánlottam, egy olyan agilis projektmenedzsment-módszert, amely újszerű és kreatív ösztönzőmódja lehet a csapatmunkának vezetői szinten. Felkeltette az ügyvezető érdeklődését, és abban maradtunk, hogy első körben szeretnének alaposabban megismerkedni az agilitással.
Mit jelent az 5Q vezetői intelligencia?
Mi tesz egy vezetőt kiemelkedővé? Ez a kérdés régtől fogva beszédtéma, és számos vitát váltott ki vezetők és tanácsadóik körében, végül pedig több vezetéselmélet kifejlesztéséhez járult hozzá. Ahogyan a vezetői kihívások változnak, úgy változnak a vezetőkkel szembeni elvárások is, és a technikai fejlődésnek, globalizációnak és a Covidnak köszönhetően ezek nagy átalakuláson mennek keresztül. A vezetői kompetenciák (ismeretek, képeségek, készségek, hozzáállás és személyiségbeli tulajdonságok), amelyek ahhoz kellenek, hogy sikeresek legyünk vezetői szerepünkben, ezzel együtt változnak.