Önnel is előfordult már, hogy körbenézett egy meetingen és szemrevételezte a résztvevőket? Mit látott? A hallgatóság fele-negyede figyelmesen hallgatta az előadót, míg a másik fele-háromnegyede épp a telefonjával/laptopjával volt elfoglalva? Ön szerint ez mennyire hatékony így?
Íme az érvek, hogy miért érdemes a technika eszközeit mellőzni értekezleteken.
Evan Spiegel, a Snap Inc. vezérigazgatója harmincéves, de már 2015 óta a világ egyik legfiatalabb milliárdos üzletembere. 2011-ben egyetemi társával, Bobby Murphyvel alapította meg a céget, amelyet utána 2017-ben már tőzsdére is vitt.
A Snapchat nevű közösségi média mobilalkalmazást napjainkban mintegy 203 millió ember használja világszerte. Az Egyesült Királyságban a 18–24 éves korosztályban ez a legnépszerűbb közösségi platform 5 millió felhasználóval, megelőzve ezzel a Facebookot is. Az USÁ-ban a Facebookot követően második helyen áll: jóval több tinédzser használja, mint ahányan az ugyancsak népszerű Instagramot.
A legtöbb vezető, akivel együtt dolgozom, túl sok időt tölt értekezleteken. Az ő napjaik abból állnak, hogy végigülik a többórás kötelező köreiket.
Kevés idejük marad gondolkodni, reflektálni vagy stratégiai terveket szövögetni. De ami még ennél is sajnálatosabb, alig tudnak a csapatukkal és annak fejlesztésével foglalkozni.
Ötletgazdag, szívós, partnerségre törekvő
Mark Zuckerberg mindössze 20 évesen, 2004-ben, hét emberrel indította el cégét, a Facebookot, amely egy évtized alatt egy óriásvállalkozássá nőtte ki magát.
Napjainkra már több mint 35 ezer dolgozója van a cégnek, Zuckerberget pedig a világ egyik legfiatalabb milliárdosaként tartják számon.
Hogyan érte el mindezt?
Larry Page 1998 szeptemberében Szergej Brinnel együtt alapította meg a Google -t. Azóta a világ egyik legnagyobb üzletemberei lettek. Larry Page-et 2014-ben az év üzletemberének választotta a Fortune, 2016-ban pedig a Forbes legbefolyásosabb embereinek listáján a nyolcadik helyet foglalta el.
A Google sikere mindannyiunk számára jól ismert. Már rögtön megalapítását követően elképesztő mértékű növekedésnek indult, napjainkra pedig a világ vezető cégévé nőtte ki magát. A Google keresője jelenleg a legnépszerűbb keresőmotor, amely átlagosan napi 6 milliárd (másodpercenként 2 millió!) keresést bonyolít le.
Szokott azon gondolkodni, hogy milyenek az ön által vezetett megbeszélések, csapattalálkozók? És hogy mit tehetne annak érdekében, hogy eredményesebbek, hatékonyabbak és izgalmasabbak legyenek?
A tudatosítás, tudatosság ma már nem ismeretlen fogalmak nagyjából sehol sem. Ennek ellenére ritkán tapasztalom a vezetőkkel való munkám során, hogy különösebb figyelmet szentelnének neki. Pedig érdemes egy pillanatra megállni és átgondolni, milyen hozadéka lehet annak, ha a tudatosság néhány alapelvét elkezdenénk alkalmazni például a csapattalálkozókon.
Ehhez gyűjtöttem össze néhány ötletet:
A vezetői megbeszélések megreformálásaMit gondol, mi az, amivel a legtöbb időt töltik ma a vezetők? Nem nehéz kitalálni: a vezetői megbeszélés. A vezetők küszködnek azzal, hogy „mikor dolgozzanak”, amikor egyik megbeszélésről a másikba esnek.
Ennek a cikknek a megírását egy konkrét eset inspirálta, amelyekhez hasonlót egyre többet látok. Az egyik ügyfelem több mint heti 40 órát tölt meetingeken. És vannak mások is, akik nincsenek túl messze ettől. Kezd kirajzolódni egy tendencia a számomra, miszerint a vezetők lassan reggeltől estig megbeszéléseken ülnek.
Azt hiszem, eljött az ideje annak, hogy megreformáljuk a vezetői megbeszéléskultúrát, mert az teljesen világos, hogy a régi beidegződések már nem tarthatók tovább. Eredményes, hatékony és nem utolsósorban inspiráló megbeszélésekre van szükség, de csak a szükséges mennyiségben.
A vezetői coachingok gyakori témája nálam az eredményes megbeszélés. Az ügyfeleim többsége ugyanis – de, feltételezem, hogy vezetőként ön is – napi szinten vezet értekezleteket. Nem mindig eredményesen. A cikk apropóját az adta, hogy rájöttem a vezetők gyakran nem is tudják mitől lesz eredményes az általuk vezetett csoportos megbeszélés. Nos, nézzük szépen sorjában!
Az agilis szervezet felépítése a gyorsuló és összetettebbé váló világunkban egyre több cég számára a növekedés (vagy éppen az életben maradás) feltétele.
Cikkem segít felkészülni az alapvető változtatásokra, amely agilisabbá teszi a szervezetüket.
A Deloitte Humán Tőke Trend 2019 szerint egyre intenzívebben érezhető problémák sora okoz kihívást a szervezeteknek, mint például a technológia térnyerése, a foglalkoztatottság, az elöregedő társadalom és az egyenlőtlenségek.
