Egy vezető nemrég arról mesélt, hogy „valami megváltozott” náluk. Nincs nyílt konfliktus, nincs látványos krízis, mégis érezhető, hogy a szervezet lassan lejtmenetbe került. A számok önmagukban nem tűnnek riasztónak: valamivel több a hiányzás, egy-két kulcsember távozott, a megbeszéléseken egyre kevesebb az energia. A HR szerint ez még belefér a „normális fluktuációba.
Egy vezető mondta egyszer: „Reggelente már nem is tűnik fel, hogy stresszes vagyok… egyszerűen csak azt érzem, hogy felpörögtek az események, én meg csak kapkodom a fejem, és képtelen vagyok lassítani.”
A szervezetek egyik legnagyobb kihívása, hogy hogyan lehet valódi, fenntartható változást elérni a teljesítményben. Roger Connors és Tom Smith Változtasd meg a kultúrát – Változtasd meg a játékszabályokat című könyvükben azt állítják: ha meg akarjuk változtatni a szervezet „játékszabályait”, először a kultúrát kell megváltoztatni.
De mit is értünk pontosan szervezeti kultúra alatt? Hogyan lehet megfogni, mérni, átalakítani? A szerzők a Eredménypiramis modell segítségével mutatják be azt a folyamatot, amellyel a szervezeti kultúra átalakítható – és ezzel új szintre emelhető a teljesítmény.
Az alábbi összefoglaló célja, hogy azok számára is átláthatóvá tegye a könyv lényegét, akik még nem olvasták, és szeretnék megérteni a fő üzenetét, modelljeit, tanulságait.
A 21. századi szervezetek egyik legnagyobb kihívása nem (csak) a technológiai innováció, hanem az emberek közötti együttműködés és tanulás minősége. Timothy R. Clark „A pszichológiai biztonság négy szintje” című művében hangsúlyozza, hogy a csapatok és szervezetek teljesítménye jelentősen múlik azon, mennyire érzik magukat tagjaik pszichológiailag biztonságban.
A pszichológiai biztonság azt jelenti, hogy az egyének mernek szólni, kérdezni, hibázni, kételkedni és újítani anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, megalázzák, kirekesztik vagy megbüntetik őket.
Clark könyve amellett érvel, hogy a pszichológiai biztonság nem egy bináris, van-nincs állapot, hanem egy négy szintből álló fejlődési folyamat. Ahhoz, hogy valóban innovatív és tanuló szervezetet építsünk, végig kell mennünk ezen a négy szinten – és tudatosan irányítanunk kell a folyamatot.
A kreativitás felszabadításához nem a hibák elkerülésére kell törekednünk, hanem azok nyílt felismerésére és kezelésére. Ed Catmull Kreativitás Rt. Az inspiráció útjában álló nehézségek leküzdése a Pixar módszerével című könyve meggyőzően mutatja be, hogy a Pixar sikerének titka a bizalomra épülő kultúra volt, ahol a hibázás nem kudarcot, hanem a tanulás és fejlődés lehetőségét jelentette. Ez a könyv ma különösen aktuális: amikor az agilitás, a pszichológiai biztonság és a kreatív/innovatív csapatmunka a modern vezetés kulcsfogalmai.
Catmull tapasztalatai és tanácsai lámpásként mutatják az utat mindazoknak, akik valódi változást és innovációt akarnak elérni a saját csapatukban vagy szervezetükben.
Ha a kudarc szót halljuk, legtöbben összerezzenünk. A hiba, a tévedés, a bukás sokak szemében szégyen, inkompetencia, veszély. Legtöbb szervezetben és kultúrában a kudarcot kerülni kell – vagy legalábbis elrejteni.
Amy Edmondson, a Harvard Business School professzora, a pszichológiai biztonság világszerte ismert kutatója szerint azonban nem a kudarc a probléma – hanem az, ahogyan a kudarcainkkal bánunk.
A jóféle rossz című könyv azt ígéri: megmutatja, hogyan tanulhatunk meg jól hibázni.
Ebben az összefoglalóban azok számára szeretném érthetően bemutatni a könyv fő gondolatait, akik még nem olvasták, de érdeklődnek a kudarckezelés iránt – legyen szó vezetőkről, munkatársakról vagy magánemberekről.
2024 novemberében egy vegyipari konferencián adtam elő vezetőknek, amelynek címe ez volt: „Hogyan érhetsz el többet kevesebb idő alatt? A személyes energia optimalizálása és a mesterséges intelligencia ereje.” Az előadás elején néhány kérdéssel indítottam, amelyek a mesterséges intelligencia használatára irányultak. A válaszokból hamar kiderült, hogy sokak számára még mindig nem világosak az alapfogalmak.
Ebben a cikkben célom, hogy érthető és gyakorlatias módon mutassam be a mesterséges intelligencia alapjait. Ez az útmutató azoknak szól, akik szeretnék tisztán látni, hogyan működik a mesterséges intelligencia, és hogyan aknázhatják ki az ebben rejlő lehetőségeket a mindennapokban vagy az üzleti életben.
Daniel Kahneman Nobel-díjas pszichológus műve, a „Gyors és lassú gondolkodás” nem csupán egy tudományos könyv, hanem valódi szellemi kaland. Az olvasót arra készteti, hogy mélyebben megértse saját gondolkodásmódját, annak hibáit és rejtett előítéleteit. Ez a könyv mérföldkő a viselkedési közgazdaságtan és a kognitív pszichológia történetében, és mára szinte kötelező olvasmánnyá vált mindazoknak, akik szeretnék megérteni az emberi döntéshozatal természetét.
Ebben a blogbejegyzésben igyekszem közérthetően, de részletekbe menően bemutatni, miről is szól a mű – úgy, hogy akkor is érthető és élvezhető legyen, ha még nem olvasta.
Carol S. Dweck, a Stanford Egyetem világszerte elismert pszichológiaprofesszora évtizedekig merült el a siker titkainak kutatásában. Számos tanulmányával igazolta, hogy a fejlődési szemlélet – azaz, ha önmagunkra és a világra változásra képes entitásként tekintünk – olyan kitartásra és tudásvágyra sarkall bennünket, amely az élet minden területén eredményességhez vezethet.
Könyvéből fény derül arra, miért nem segíti gyermekeink fejlődését, ha kizárólag képességeiket és intelligenciájukat dicsérjük. Azt is megérthetjük, vajon a karizmatikus vezetők, vagy inkább a befelé forduló személyiségek érik-e el a nagyobb sikereket. Mindezt számos szemléletes, elgondolkodtató példán keresztül mutatja be.
Mit tanulhatunk Carol S. Dweck Szemléletváltás c. könyvéből?
A mű rávilágít arra, miként befolyásolja drámai módon az életünket a képességeinkbe vetett egyszerű hitünk. Ez a felszín alatt meghúzódó, rejtett meggyőződés hatást gyakorol kapcsolatainkra, munkánkra, gyermekeink fejlődésére és az élet számtalan más területére. A könyv abban segít, hogy felismerjük személyiségünk egy eddig rejtett mozgatórugóját, és azt oly módon alakítsuk át, hogy egy teljesebb, boldogabb életet élhessünk.
Engedje meg, hogy bemutassam Simon Sinek sokak által ismert és kedvelt művét, amely elsősorban vezetőknek és vállalkozóknak kínál gyakorlati útmutatót az inspiráló és hiteles vezetéshez.
Simon Sinek szenvedélyes optimista, aki hisz abban, hogy jobb jövőt építhetünk – és ennek kulcsa a világos „miért” megtalálása. „Kezdj a miérttel”-tel! című TED-előadása minden idők egyik legnézettebb beszéde lett.
Könyvében lépésről lépésre vezeti rá az olvasót arra, hogyan válhat olyan vezetővé, akit mások valóban követni akarnak – nem kényszerből vagy érdekből, hanem valódi inspirációból.
A könyv azoknak szól, akik szeretnének világos célt megfogalmazni, hitelesen kommunikálni és tartós hatást gyakorolni munkatársaikra, ügyfeleikre vagy akár egész iparágukra.
